Egy másik bejegyzésünkben már ejtettünk szót arról, hogy milyen esetekben van szükség lektorálásra. Ebben a posztban azt a témát járjuk körül, hogy milyen típusai vannak a lektorálásnak. Attól függően, hogy milyen célra szánjuk az elkészült fordítást, többféle lehetőség közül választhatunk.
Összehasonlító lektorálás
Az összehasonlító lektorálás vagy más néven tételes lektorálás a legátfogóbb lektorálási típus, mely során a szakfordítást a forrásnyelvi szöveg párhuzamos olvasásával ellenőrzi a lektor. Ez biztosítja, hogy valóban semmi ne maradjon ki a lefordított szövegből. Az esetleges hiányzó szövegrészek ellenőrzése mellett az összehasonlító lektorálás során a fordítás átnézése a nyelvtan, a stílus és a nyelvezet szempontjából is megtörténik, valamint igény szerint a terminológia megfelelő használata is ellenőrzésre kerül. Az összes lektorálástípus közül ez a legkomplexebb feladat és egyben a leggyakoribb is, hiszen átfogó ellenőrzést tesz lehetővé mindössze egyetlen lépésben.
Szakmai lektorálás
Amennyiben speciális szakszókincset tartalmazó szakmai anyaggal van dolgunk, érdemes a szakmai lektorálást választani, mely során az adott szakterületen jártas, több éves tapasztalattal rendelkező lektor nézi át a lefordított szöveget a megfelelő szóhasználat ellenőrzése végett. A forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg összevetése itt is megtörténik, de a hangsúly ebben az esetben a terminológián van, illetve annak következetes és pontos alkalmazásán. A szakmai lektorálás során a nyelvi szakember elsősorban saját szaktudására támaszkodva végzi el az ellenőrzést, de gyakran különböző szoftveres eszközöket (például terminológiai adatbázist) is igénybe vesz.
Anyanyelvi lektorálás
Az anyanyelvi lektorálás során anyanyelvi szakfordító-lektor olvassa át az elkészült szakfordítást, figyelemmel követve a forrásnyelvi dokumentumban szereplő szöveget is. Az átnézés során nyelvhelyességi és stilisztikai ellenőrzést is végez a lektor, valamint lokalizálja a fordítást, így biztosak lehetünk benne, hogy nem maradnak idegenül hangzó kifejezések a szövegünkben.
Célnyelvi átolvasás
Szintén gyakori lektorálástípus az ún. célnyelvi átolvasás, amely a célnyelvi dokumentumot, azaz a fordítást vizsgálja önmagában, annak nyelvi helyességére és gördülékenységére, valamint a stilisztikai elemekre helyezve a hangsúlyt. A célnyelvi átolvasás elsődleges célja tehát a szövegkoherencia és a könnyebb olvashatóság biztosítása, hogy az elkészült fordítás önmagában is kerek egészet alkosson.
Korrektúraolvasás
Ez a lektorálástípus a nyomdakész szövegek fordításakor szükséges. Amint a fordítást és az igény szerinti lektorálást követően elkészül a nyomdakész verzió, a korrektor ezt olvassa át és javítja az esetleges helyesírási illetve tipográfiai hibákat.
Fontos, hogy az összehasonlító lektorálás, a szakmai lektorálás és az anyanyelvi lektorálás során is legalább két független szakember dolgozik az anyagon: első lépésben a szakfordító elkészíti a fordítást, második lépésben pedig egy másik nyelvi szakember lektorálja azt. Az általános fordítóirodai gyakorlatnak megfelelően a lektor módosítási javaslataival és megjegyzéseivel ellátott szöveg még visszakerül a fordítóhoz, aki véleményezi a javításokat és adott esetben a lektorral konzultálva véglegesíti a fordítást. További közös vonás az előbb felsorolt háromféle lektorálási típusban, hogy mindegyik esetben szükség van a forrásnyelvi szövegre is ahhoz, hogy érdemben lehessen javítani a fordítás minőségén. A forrásnyelvi szöveg nélkül ugyanis rendkívül nehéz dolga lenne a lektornak, így nem is derülne fény például egy esetleges félrefordításra, valamint a stilisztikai javítás is meglehetősen nehézkes lenne. Ezzel szemben, a célnyelvi átolvasás esetében nincs szükség a forrásnyelvi dokumentumra, hiszen a lektor itt kizárólag a célnyelvi szöveggel, azaz a fordítással dolgozik. Az elsődleges cél pedig a gördülékeny, koherens szöveg megalkotása, hogy semmilyen formában ne érződjön rajta, hogy fordításról van szó.
Hasznos lehet még: