Árajánlatkéréskor a fordítási díjak mellett a másik legfontosabb tényező a határidő. A projektek átfutási idejének jelentős szerepe van, hiszen a megrendelő a fordítóiroda által megadott határidő függvényében tudja majd tervezni a lefordított szöveggel való további munkát. Arról már ejtettünk szót egy korábbi bejegyzésünkben, hogy a pontos ár és határidő meghatározásához miért van szükségünk a fordítandó dokumentumokra. Ebben a posztban sorra vesszük, melyek azok a tényezők, amelyek a határidőt befolyásolják, és milyen szempontok alapján lehet meghatározni a pontos vállalási időt.

1. A forrásnyelvi szöveg terjedelme

Talán a legkézenfekvőbb tényező a fordítandó szöveg terjedelme, hiszen egy néhány oldalas orvosi lelet fordítása értelemszerűen kevesebb időt vesz igénybe, mint például egy 100 oldalas használati útmutatóé. A szöveg terjedelmét azonban általában nem a fordítandó oldalak mennyisége, hanem a benne található szavak száma alapján határozzuk meg. A fordítandó szöveg terjedelmével, azaz szószámával párhuzamosan általában a határidő is nő, így minél hosszabb a fordítandó dokumentum, arányosan annál tágabb határidővel érdemes számolni.

2. A forrásnyelvi szöveg jellege és nehézsége

A szöveg terjedelme mellett lényeges paraméter a szöveg jellege, illetve nehézsége is: ha erősen szakmai, speciális szövegről van szó, az jelentősen megnövelheti a fordítás munkaóra-igényét, hiszen a projekt ez esetben jelentős utánajárást, kutatómunkát igényelhet a fordító részéről. Egy általános szöveg, például egy önéletrajz fordítása kevesebb időt vesz igénybe, mint egy alkalmazási előírás vagy egy szolgáltatási szerződés átültetése a kért célnyelvre. A dokumentumok nehézsége ráadásul egy-egy szakterületen belül is jelentős mértékben változhat. Egy étrend-kiegészítőkről szóló általánosabb egészségügyi szöveg fordítása esetében például rövidebb határidővel lehet számolni, mint mondjuk egy zárójelentés vagy egy negatív nyomás terápiáról szóló tanulmány fordítása esetében. Minél speciálisabb tehát a fordítandó szöveg, annál hosszabb lehet a határidő.

3. A forrásnyelvi szöveg formátuma

A szerkeszthető formátumban küldött anyagok (pl. Word) esetében az előkészítés ideje minimális, ha azonban csak PDF-ben vagy képformátumban áll rendelkezésre az anyag, a feldolgozás, előkészítés, illetve az utószerkesztés miatt összességében több időt fog igénybe venni a fordítás. Hasonlóképpen, ha egy szerkeszthető formátumú Word vagy PowerPoint fájl nem szerkeszthető képeket, ábrákat, grafikonokat tartalmaz, amelyeket szintén szükséges fordítani, a szerkesztés idejével meghosszabbodik a határidő. Minél komplexebb tehát a formázás, az átfutási idő is annál hosszabb lesz.

4. A forrásnyelvi szöveg minősége

Ha nehezen olvasható vagy nehezen értelmezhető a forrásnyelvi szöveg, az nemcsak a feldolgozást, hanem magát a fordítást is megnehezíti. Ha a forrásnyelvi szöveg könnyen érthető és nem merülnek fel benne értelmezési problémák, érthető módon a fordítás is jóval gördülékenyebb. Ha esetleg a szöveg minőségéből adódóan szükség van a megrendelő közreműködésére is, a határidőt befolyásolja az is, hogy milyen gyorsan tud válaszolni a megrendelő az esetlegesen felmerülő kérdésekre. Hasonló a helyzet akkor is, ha olyan szkennelt anyagokkal dolgozunk, amelyek nem megfelelő minőségben vagy felbontásban lettek beszkennelve. Ilyenkor szintén a megrendelő segítségét kell kérnünk, ha egy-egy rész nem jól olvasható. Előfordulhat például az is, hogy a forrásnyelvi szöveget nem anyanyelvi írta, vagy már eleve fordításról van szó. Ilyen esetekben szintén nehézségeket okozhat a pontos értelmezés, így a fordítási határidő is arányosan növekedhet.

5. Nyelvi viszonylat

Talán meglepően hangzik, de a határidőt befolyásoló tényezők közé tartozik a fordítási projekt nyelvi viszonylata is. Minden nyelv más és más: európai nyelvek között például gyorsabban megy a fordítás, mint európai nyelvről japán vagy kínai nyelvre. Ha ritka nyelv kombinációról van szó, az nem csak az árat, de az elkészülési időt is növelni fogja.

6. Célnyelvek száma

Nemcsak a nyelvi viszonylat, hanem a célnyelvek száma is meghatározó a határidő megadásakor. Minél több célnyelvre készül a fordítás, annál hosszabb lehet egy-egy fordítási projekt átfutási ideje. Ha nemcsak egy, hanem például húsz célnyelvre szeretnénk a fordítást, akkor arányosan meg fog nőni a határidő, hiszen a fordításon felül a minőség-ellenőrzés, illetve a projektmenedzsment is több időt fog igénybe venni több célnyelv esetén.

7. Szükség van-e kiegészítő szolgáltatásra?

A szakfordításon kívül szükség lehet még hivatalos (más néven fordítóirodai záradékkal ellátott) fordításra, szakmai vagy nyelvi lektorálásra, célnyelvi átolvasásra, korrektúra-fordulóra, esetleg nyomdakészre szerkesztésre. Ha kiegészítő nyelvi vagy nyomdai szolgáltatásokat is igénybe vesz a megrendelő, akkor értelemszerűen hosszabb átfutási idővel kell számolni, mintha csak egy egyszerű szakfordítást rendelne.

8. Áll-e rendelkezésre valamilyen segédanyag?

Ha rendelkezésre állnak segédanyagok, például korábbi fordítás, szószedet vagy fordítási memória, az lerövidítheti a fordítási munkát, a határidő tehát mindenképpen kedvezőbben alakul majd. Ráadásul a fordítás minősége a rendelkezésre álló segédanyagok mennyiségétől függően még közelebb fog állni a megrendelő elképzeléseihez, hiszen pontosan követhető a kívánt terminológia, illetve teljesíthetőek a speciális kérések, elvárások.

A fentiekből jól látható, hogy mennyi szempontot kell figyelembe venni a határidő kiszámításához egy-egy fordítási projekt esetében.

Hasznos lehet még:

Hogyan határozza meg a fordítóiroda az árakat a forrásnyelvi szöveg alapján? 

Sürgős fordítás – megoldások, ha már nem csökkenthető tovább a határidő 

Így lehetséges a dokumentum eredeti elrendezésének és formázásának megtartása a fordítás során 

Mikor van szükség lektorálásra? 

Hogyan járulhat hozzá a megrendelő a fordítás minőségéhez? 

A lehető legrövidebb határidőt egy-egy szakfordítás esetében a fordító kapacitása határozza meg. Egy szakfordító napi kapacitása, azaz hogy a rendelkezésére álló gépi segédeszközök és szoftverek használatával mennyit tud egy munkanap alatt lefordítani, számos tényezőtől függhet. A normál mennyiség általában 1500-2500 szó között változik. Természetesen van a kapacitásnak egy felső határa, tulajdonképpen fizikai korlátja, ami kb. 4-5 ezer új fordítandó szó, ez az a maximális mennyiség, amit egy sokéves tapasztalattal rendelkező rutinos szakfordító képes lefordítani egy munkanap alatt. Jól látszik, hogy ez a szószám a napi normál fordítási mennyiség két-háromszorosa. Ez a mennyiség tovább már nem, vagy csak nagyon ritka esetekben növelhető. Hozzá kell tennünk azonban, hogy ezek a számok átlagos nehézségű szövegre vonatkoznak. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a fordítandó szöveg speciális szakterülete miatt a megszokottnál jóval több utánajárást igényel, így a fenti maximális napi fordítási mennyiség is csökkenhet. Milyen megoldásokkal élhet a megrendelő, ha a fizikai korlátokból adódóan limitált a napi fordítható szómennyiség?

Több szakfordító bevonása

Ha a munka valóban nagyon sürgős, de a határidő már nem csökkenthető, megoldást jelenthet, ha több fordító között osztjuk fel az anyagot. Ennek a módszernek az a hátulütője, hogy minőségromlás nélkül csak abban az esetben alkalmazható, ha a forrásnyelvi anyag több dokumentumból áll, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak egymáshoz.

Több szakfordító bevonása + technológiai megoldások

Ha egyetlen hosszabb dokumentum, vagy több egymással összefüggő dokumentum fordítására van szükség, akkor a felosztásnak köszönhetően elméletileg minél több fordító dolgozik az anyagon, annál rövidebb idő alatt elkészíthető a munka. Sajnos ez a valóságban nem pontosan így működik, azaz nem lehet csupán az időtényezőre redukálni a kérdést. Ha több szakfordító dolgozik egyetlen anyagon, a felosztott szöveg koherenciája, és a konzisztens terminológia használat a két legnagyobb áthidalandó probléma. A különböző szoftveres eszközök, mint például a fordításszerver, a fordítási memóriák vagy a terminológiai adatbázisok ezek egy részére valóban jelenthetnek megoldást. Ahhoz, hogy a minőségromlást elkerüljük, az elkészült fordításokat egy tapasztalt lektornak kell egységesítenie, hogy a végeredmény ne egy „patchwork” munka legyen, amelynek részei külön-külön megállják ugyan a helyüket, de nem alkotnak értelmes, koherens és egységes szöveget. A lektorálást úgy kell elvégezni, hogy a célnyelvi szövegen ne érződjön, hogy valójában hány fordító dolgozott rajta. Ehhez a lektornak sokkal nagyobb munkájába és több erőfeszítésébe, nem utolsósorban pedig idejébe fog kerülni a lektorálási munka elvégzése. Így a folyamat végére egy olyan fordítást kapunk, ami minőségében egyáltalán nem, vagy minimális mértékben különbözik attól a fordítástól, amelyen mindössze egyetlen fordító és lektor dolgozott volna, az időfaktor tekintetében viszont majdnem ugyanott vagyunk: a határidők szinte egyáltalán nem csökkentek. A különbség mindössze annyi, hogy jóval több szakember került bevonásra az adott munkára, így ez a megoldás tovább növeli a költségeket.

Részteljesítések

Amikor a határidők már nem csökkenthetők tovább a minőségromlás veszélye nélkül, amit a legtöbb esetben szoktunk megrendelőinknek javasolni, az a részteljesítések küldése. Azonban ez sem jelenthet tökéletes megoldást, hiszen az átfogó minőségellenőrzést a teljes fordítás és lektorálás elkészülését követően tudjuk csak elvégezni a teljes szövegre vonatkozóan. A részteljesítés tehát szintén nem minősül végleges anyagnak, de hasznos lehet a munkafolyamatok haladása végett.

A fenti megoldások egyike sem ideális ugyan, de nagy segítséget jelenthetnek, ha valóban szorít a határidő. Általánosságban nem javasoljuk a sürgős, illetve expressz határidős fordítást. Ha a tervezési fázisban még megoldható, érdemes elegendő időt szánni a fordítási munkák elkészítésére, hogy elkerüljük a rohammunkában végzett fordítás okozta esetleges minőségromlást.