Fordítóirodaként naponta többször kapunk a fordítási díjra vonatkozó általános és konkrét kérdéseket. A leggyakrabban afelől érdeklődnek leendő megrendelőink, hogy „Mennyibe kerülne a fordítás?”. Mai posztunkban tehát a fordítási díjak és az árképzés témakörét járjuk körül.

Almát a körtével

Ha fordítást szeretne megrendelni, vagy árajánlatot szeretne kérni egy szöveg fordítására, az egyik kézenfekvő lehetőség, hogy a fordítási díjakról előzetesen tájékozódik a fordítóirodák honlapján. A fordítási iparágban járatlan megrendelő azonban már ennél a lépésnél is összezavarodhat. Némi túlzással ahány iroda, annyiféle árképzési módszer és elszámolási egység, ami azt eredményezi, hogy az egységárak nem is minden esetben összehasonlíthatóak. Hogyan lehet például eldönteni, hogy melyik lenne a kedvezőbb magyarról angolra fordítás esetén: 22 Ft / forrásnyelvi szó vagy 2,50 Ft / célnyelvi leütés? Ez bizony olyasmi, amit még egy tapasztalt fordító vagy projektmenedzser sem tudna megmondani, ha mindössze ennyi információ áll rendelkezésre.

Fordítási árlista, és ami mögötte van

A fordítóirodák honlapján található ártáblázatok önmagukban tehát nem nyújtanak túl nagy segítséget, sőt a kalkulátorok is csak abban az esetben lehetnek hasznosak, ha ismeri a forrásnyelvi szöveg pontos terjedelmét, azaz rendelkezésére áll egy végleges szószám vagy karakterszám, ami alapján az online kalkulátor kiszámolhatja a fordítási díjat. De mi a helyzet akkor, ha a fordítandó anyag nem szerkeszthető – például PDF vagy JPG – formátumban vagy mondjuk hangfájl formájában áll rendelkezésére? Számos fordítóiroda pontosan ezért nem is tüntet fel árakat a honlapján, hiszen az árak minden egyes fordítási projekt esetében egyedileg kerülnek meghatározásra, amihez a fordítóiroda számos tényezőt vesz figyelembe. Mivel ezek a tényezők megbízásonként változnak, csaknem lehetetlen általános árakat megadni, hiszen azok minimum pontatlanok, rosszabb esetben pedig akár félrevezetőek is lehetnek.

Rejtett költségek

A fordítóirodák honlapján feltüntetett árlisták és kalkulátorok sok esetben inkább megtévesztőek, mint hasznosak, és közel sem nyújtanak teljes körű tájékoztatást a fordítási díjakra vonatkozóan. Könnyen előfordulhat tehát, hogy kellemetlen meglepetések érik a tényleges költségek tekintetében, ha kizárólag az árlisták alapján számolja ki a várható fordítási díjat. A fordítóiroda által később kalkulált árajánlatban szerepelhetnek például olyan költségtételek, amelyek a honlapon feltüntetett árlistán nem voltak megtalálhatóak, ilyen lehet például a szerkesztési díj vagy a projektmenedzsment díja, de az is előfordulhat, hogy az adott fordítóiroda egy bizonyos fájlformátum (pl. JPG) fordításáért kér felárat.

De én pontos árajánlatot szeretnék!

Az árlisták böngészése helyett jóval célravezetőbb módszer az, ha árajánlatot kér és elküldi a fordítóirodának a fordítandó dokumentumokat. Bár az egyes fordításszolgáltatók árképzési folyamata igen eltérő lehet, vannak olyan információk, amelyek minden esetben segítséget jelenthetnek az árak lehető legpontosabb meghatározásához. Mi most abban nyújtunk segítséget, hogy értelmezni is tudja a megadott árakat és megértse, hogy az ajánlatban mi mit jelent.

Milyen tényezők alapján határozza meg a fordítóiroda a fordítási díjat?

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az előzetes tájékozódás során – amikor például telefonon érdeklődik – a szóban elmondottak alapján a fordítóiroda csak a legritkább esetekben tud pontos végösszeget meghatározni az adott fordítási munkára, szinte minden esetben további információkat kérünk, de még gyakoribb, hogy arra kérjük, hogy küldje el a teljes forrásnyelvi szöveget egy pontos árajánlathoz. Tegyük fel, hogy így is tesz és elküldi a dokumentumot. Ezek után joggal merülhet fel Önben a kérdés, hogy miért van erre szükség és hogyan lehet a szöveg alapján pontosabb ajánlatot adni, mint telefonban. Nézzük most meg, hogy melyek azok a tényezők, amelyeket a fordítóirodák általában figyelembe vesznek az árak meghatározásához.

1) A fordítandó szöveg mennyisége

A fordítási díjakat számos tényező befolyásolja, de az első és legfontosabb szempont, amely az árak meghatározásában szerepet játszik, az a fordítandó szöveg mennyisége, tehát hogy pontosan hány karaktert, szót, oldalt stb. szeretne fordíttatni. A fordítási díj szempontjából ez azt jelenti, hogy ha hosszabb a forrásnyelvi szöveg, ezzel arányosan növekszik az ár is. A gyakorlatban a nagyobb terjedelmű szövegek esetében a legtöbb fordítóiroda mennyiségi kedvezményt alkalmaz, minél hosszabb tehát a fordítandó szöveg, annál alacsonyabb lehet az egységár (a kedvezményekre az alábbiakban bővebben kitérünk).

2) Nyelvi viszonylat

A következő faktor, amely rendkívül lényeges az ár meghatározása tekintetében az a nyelvi viszonylat, azaz hogy milyen nyelvről milyen nyelvre történik a fordítás. Ha a forrásnyelv magyar, kedvezőbb lesz a fordítási díj angolra vagy németre, mint mondjuk kínaira vagy japánra.

3) Határidő

További lényeges befolyásoló tényező a határidő: a normál határidős fordítás ára általában kedvezőbb, mint a sürgős átfutási idővel kért fordítás díja. A normál határidő jellemzően 1800-2000 szó vagy 8-10 ezer karakter / nap, mivel azonban egy fordítási megbízás során nem pusztán fordítás történik, hanem szöveg-előkészítés, adminisztráció/projektmenedzsment, és szövegellenőrzés/átolvasás, ezért a végleges határidő megadása során a fordítóirodának ezeket is figyelembe kell vennie. A sürgős fordítás esetében általában 30-50%-os felárral kell számolni, de például egy aznapra kért fordítás esetén a felár akár 100% is lehet, hiszen kiemelt gyorsasággal kell elvégezni ugyanazt a munkafolyamatot, a megszokott minőség biztosítása mellett.

4) Szakterület/szövegnehézség

Fontos még az ár meghatározásakor a pontos szakterület, ezen belül is a fordítandó szöveg nehézsége. Egy általános, speciális szakszavakat nem tartalmazó e-mail fordítása kevesebbe fog kerülni, mint egy klinikai vizsgálati szerződésé, amely mélyreható jogi és orvosi szaktudást igényel.

5) Formátum

A fenti tényezőkön kívül befolyásolhatja még az árat a fordítandó szöveg formátuma is. Egy kézzel írott szövegrészeket is tartalmazó, képformátumban küldött orvosi lelet fordítási díja például valószínűleg magasabb lesz, mint egy olyan leleté, amely Word formátumban áll rendelkezésre.

6) Kiegészítő szolgáltatások

Amit még figyelembe vesz a fordítóiroda az árak meghatározásakor az az, hogy szükség van-e a fordítás mellett egyéb kiegészítő szolgáltatásokra, például lektorálásra vagy kiadványszerkesztésre. Fontos azonban tudni, hogy a megrendelő által igényelt kiegészítő szolgáltatások díja minden esetben külön tételként kerül feltüntetésre, tehát a fordítási díjba nem tartozik bele a lektorálás vagy a kiadványszerkesztés, hanem külön tételként fog megjelenni az árajánlatban.

Az árak tehát alapvetően a fenti szempontok figyelembe vételével kerülnek meghatározásra. Jól látszik, hogy a szempontrendszer többtényezős és meglehetősen összetett, pontosan ezért rendkívül nehéz előzetesen, a konkrét forrásnyelvi szöveg nélkül végleges információkat megadni az árakra vonatkozóan.

Forrásnyelvi vagy célnyelvi alapú kalkuláció?

Miután a fordítóiroda megkapta a fordítandó szöveget, majd a megadott szempontok alapján feldolgozta és elemezte azt, jöhet a következő lépés, az árak meghatározása. Ez egy fordítás esetében kétféleképpen történhet: a forrásnyelvi szöveg vagy a célnyelvi szöveg alapján. Más szavakkal a fordítóiroda vagy a fordítandó dokumentumok alapján vagy pedig az elkészült fordítás alapján számolja ki a fordítási díjat. Mindkét megközelítésnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, nézzük meg, melyek ezek.

Forrásnyelvi alapú elszámolás

Itt az előzetesen rendelkezésre álló fordítandó szöveg alapján történik a fordítási díj kiszámítása.

Előnyök:

• Már az árajánlat készítésekor pontosan kalkulálható a fordítás díj, amely a későbbiekben is változatlan marad, nincsenek rejtett költségek, így a megrendelőt nem fogja kellemetlen meglepetés érni, amikor kézhez kapja a számlát.
• Érvényesíthetőek az ismétlődési és mennyiségi kedvezmények, illetve lehetséges a fordítástámogató szoftverrel végzett analízis is.

Hátrányok:

• Mivel az árak alapját a forrásnyelvi szöveg fogja képezni, időigényesebb lehet az árajánlat-készítés, hiszen minden fordítandó dokumentumot fel kell dolgozni és az analízishez elő kell készíteni. A feldolgozás-szerkesztés-előkészítés egy kizárólag szerkeszthető részeket tartalmazó Word dokumentum esetében mindössze néhány percet vesz igénybe. PDF vagy képformátumú anyagoknál azonban már hosszabb időt igényel ugyanez a folyamat, amely több száz oldalas anyagnál extrém esetben akár 1-2 nap is lehet, hiszen minden egyes dokumentumot optikai karakterfelismerő szoftver segítségével szerkeszthető formátummá kell konvertálni, majd megfelelően elő kell készíteni az elemzéshez, a pontos szószám vagy karakterszám meghatározásához.
• Bizonyos esetekben nem alkalmazható. Például, ha a forrásnyelvi dokumentum egy kínai nyelvű, kézzel írott részeket is tartalmazó szkennelt szöveg, gyakorlatilag lehetetlen pontos kalkulációt készíteni a fordítandó dokumentum alapján. Nem alkalmazható a forrásnyelvi elszámolás akkor sem, ha a fordítandó anyag nem írásos formában áll rendelkezésre, hanem hang- vagy videofájl formájában. Mivel ebben az esetben a forrásnyelvi szövegen alapuló kalkuláció érthető módon nem lehetséges, az elkészített átirat/fordítás elszámolási egységeinek száma fogja képezni az árajánlat alapját.

Célnyelvi alapú elszámolás

Ebben az esetben az elszámolás az elkészült fordítás, azaz a célnyelvi szöveg alapján történik.

Előnyök:

• Az árajánlat gyorsabban elkészíthető, mivel nincs szükség a forrásnyelvi szöveg feldolgozására.
• Kivétel nélkül minden esetben alkalmazható, hiszen az elkészült fordítás mindig rendelkezésre áll.

Hátrányok:

• Az előzetesen kalkulált, becslésen alapuló fordítási díj nem pontos és nem is végleges, mivel a konkrét költségek kiszámítása csak a fordítás elkészülte után történik. A célnyelvi szöveg, vagyis a kész fordítás alapján kiszámolt végleges fordítási díj – nyelvi viszonylattól és elszámolási egységtől függően – akár 10-30%-ban is eltérhet attól, ami az árajánlatban szerepelt.
• Az esetleges kedvezmények, például az ismétlődési vagy mennyiségi kedvezmény nem, vagy csak nehézkesen érvényesíthetőek. A fordítástámogató szoftverekkel sem lehet analízist végezni a szövegen, ha az előzetesen nem került feldolgozásra.

A digitális kort megelőzően érthető módon a célnyelvi elszámolás volt az elterjedtebb, hiszen megfelelő eszközök és szoftverek hiányában nem is igen volt még lehetséges a forrásnyelvi szöveg előzetes feldolgozása. A számítógép és a különféle optikai karakterfelismerő szoftverek térnyerésével azonban a forrásnyelvi elszámolás előnyösebb alternatívát kínál, hiszen a fordítási díj így már a megrendeléskor pontosan ismert, ami számos megrendelőnek jelent könnyebbséget. Napjainkban az általános fordítóirodai gyakorlatban a forrásnyelvi szöveg alapú elszámolás az elterjedtebb, azonban még ma is sok olyan fordításszolgáltató van, amelyik célnyelvi elszámolást alkalmaz.

A leggyakrabban alkalmazott elszámolási egységek

A fordítóirodai gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott elszámolási egységek mind forrás- mind pedig célnyelvi kalkuláció esetén a következők:

• karakter szóközök nélkül
• karakter szóközökkel (= leütés)
• szó

Az, hogy ezek közül melyik képezi az árajánlat alapját, fordítóirodánként eltérő lehet. Magyarországon a két legjellemzőbb elszámolási a forma a forrásnyelvi szó és a célnyelvi leütés, de természetesen más opciókkal is találkozhat az ajánlatkérő, ami jelentősen megnehezíti az árak összehasonlítását.

Egyéb elszámolási egységek

• dokumentum: főként hivatalos fordításoknál megszokott elszámolási egység, amikor az adott dokumentumra vagy dokumentumokra lényegében egy darabárat határoz meg a fordítóiroda.
• oldal: a fordítási díj egy oldalra levetítve kerül meghatározásra. Az oldalalapú elszámolás ma már viszonylag ritka, hivatalos fordításoknál azonban előszeretettel alkalmazzák.
• minimáldíj: minimális számlázási díj, amely általában az egy megrendelés esetén meghatározott terjedelmet el nem érő (pl. 250 szó alatti) szövegeknél kerülhet alkalmazásra. Ugyanannyit fog tehát fizetni a megrendelő egy kétmondatos fordításért, mint egy fél oldalas fordításért. Ennek oka, hogy az adminisztráció egy néhány szavas projekt esetében sem maradhat el.
• óra: ez egy jóval ritkábban alkalmazott elszámolási egység, amely leginkább lektorálás esetén használatos, a magyar fordítóirodai gyakorlatban fordítások esetében szinte egyáltalán nem lehet vele találkozni.

Milyen kedvezmények léteznek?

Az eddig felsorolt tényezők alapján a forrásnyelv vagy a célnyelv alapján meghatározott fordítási díjból egyes fordítóirodák bizonyos kedvezményeket is nyújthatnak, nézzük, melyek a leggyakoribbak. A mennyiségi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a fordítandó szöveg terjedelme meghalad egy bizonyos mennyiséget (pl. 10 ezer szó). Mondanunk sem kell, hogy fordítóirodánként eltér, hogy milyen szövegmennyiség fölött alkalmazzák a mennyiségi kedvezményt vagy, hogy egyáltalán alkalmazzák-e.

További költségcsökkentő tényező lehet az ismétlődési kedvezmény, amely akkor adható, ha a forrásnyelvi szövegben az ismétlődő szövegrészek aránya elér egy bizonyos százalékot.

Ezen felül az egyes fordítóirodák különféle egyéb kedvezményeket alkalmaznak. A LinguaMED Fordítóiroda például 10% kedvezményt nyújt a Magyar Orvosi Kamara tagjai részére minden egyes megrendelés esetén.

Mit tartalmaz a fordítási díj?

Az, hogy pontosan mit is tartalmaz a fordítási díj, fordítóirodánként eltérő lehet, erről minden esetben az árajánlat nyújthat pontosabb információt (érdemes tehát végigolvasni az apró betűs részeket is). Ha nincs világosan feltüntetve, hogy a megadott összeg pontosan milyen szolgáltatásokat foglal magában, feltétlenül érdemes még megrendelés előtt rákérdezni, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket. A LinguaMED Fordítóiroda által készített árajánlatok esetében a fordítási díj a következőket tartalmazza:

• a dokumentum feldolgozásának és előkészítésének díját
• a szakfordítás teljes díját
• fordítástámogató szoftverek használatát
• a projektmenedzsment díját és minden egyéb adminisztrációs költséget
• az eredetivel megegyező formátumban és az eredetihez hasonló elrendezésben történő szállítás díját
• igény szerint egyéb szolgáltatásokat, melyeket a megrendelővel előzetesen egyeztetünk

Minden egyéb költségtétel külön kerül feltüntetésre, így például a kiadványszerkesztés vagy a lektorálás díja nem foglaltatik benne a fordítás díjában.

Összegzés

Most már ismeri az ártáblázatok csapdáit, könnyedén tudja értelmezni a fordítóirodáktól kapott árajánlatokat, és azt is tudja, pontosan mit tartalmaz a LinguaMED által készített fordítási árajánlat. Bízunk benne, hogy mindez segít majd abban, hogy jól informált döntést hozzon, amikor fordítási szolgáltatást rendel. Ha bármilyen további kérdése lenne, keressen minket telefonos vagy e-mailes elérhetőségeinken. 

A minőség-ellenőrzés a fordítási folyamat szerves részét képezi és a minőségbiztosítás szempontjából is kulcsszerepet játszik. Még a legrutinosabb szakfordítóval is előfordulhat, hogy egy-egy apróság elkerüli a figyelmét, tehát az emberi tényező is nagyban befolyásolhatja a fordítások minőségét. A minőség-ellenőrzés célja, hogy a fordítás elkészülését követően azonosítsa a célnyelvi szövegben esetlegesen előforduló hibákat, javítva ezzel a fordítás minőségét. Ha egy fordító vagy fordítóiroda valóban jó minőségű fordítást szeretne kiadni a kezéből, ez a lépés nem kerülhető meg.

A minőség-ellenőrzés végezhető manuálisan, független szakfordító/lektor által, illetve rendelkezésre állnak különféle szoftverek, amelyekre szintén támaszkodhatunk a folyamat során.

Szoftvertípusok

Ma már szinte minden fordítási munka valamilyen fordítástámogató szoftverrel készül, a gyártók pedig beépítették termékeikbe a minőség-ellenőrző funkciót, aminek köszönhetően újabb eszközök használata nélkül is végezhető minőség-ellenőrzés. Vannak azonban olyan szoftverek is, amelyek kifejezetten a fordítás minőségét hivatottak ellenőrizni, de nem képezik a fordítástámogató eszközök részét, hanem külön kell őket letölteni, illetve telepíteni. Ilyenek például a QA Distiller, ApSIC Xbench, ErrorSpy, Okapi CheckMate, Verifika, és a Linguistic Toolbox.

Ami közös a minőség-ellenőrző programokban – akár a fordítástámogató szoftverekbe integráltan, akár külön álló formában használjuk őket –, hogy kétnyelvű (forrás- és célnyelvi szöveget is tartalmazó) fájlokkal dolgoznak. Ezen túl azonban már lehetnek eltérések az egyes eszközök között felhasználói felület, ellenőrzési paraméterek, ellenőrizhető fájltípusok és a különféle funkciók tekintetében. Lényegében a fordító, illetve fordítóiroda preferenciáján múlik, hogy használ-e ilyen szoftvert, és ha igen, melyikkel dolgozik a számos szoftver közül, és melyiket építi be a minőség-ellenőrzés folyamatába.

Hogy működik?

A minőség-ellenőrző szoftver a fordítástámogató szoftverrel készült kétnyelvű fájlokat elemzi, és egy hibalistában jeleníti meg az észlelt problémákat, külön feltüntetve az adott szegmensek számát. A felhasználó ezután végignézi a listát, és ellenőrzi az egyes szegmenseket, és elvégzi a szükséges módosításokat, javításokat.

Ahhoz, hogy a minőség-ellenőrzés hatékony legyen, és valóban segítse a munkát és javítsa a minőséget, tisztában kell lenni azzal is, hogy milyen feladatokra célszerű használni és mikor nem érdemes alkalmazni a szoftveres lehetőségeket.

Mi az, amit minőség-ellenőrző szoftver segítségével ellenőrizni lehet?

• teljes-e a fordítás, azaz nem hiányzik-e valamely szegmens célnyelvi megfelelője
• a fordítás valóban konzisztens-e, vagyis azonos forrásnyelvi szegmensek azonos módon lettek-e lefordítva az adott fájl, illetve a teljes szöveg szintjén
• a fordításhoz rendelkezésre álló szószedet/terminológiai adatbázis megfelelő és konzisztens alkalmazása
• a forrásnyelvi szegmenssel megegyező célnyelvi szegmensek
• központozás
• kisbetűk-nagybetűk
• számok, mértékegységek, dátumok, időpontok
• formázással kapcsolatos hibák/hiányosságok, tagek
• hiányzó/felesleges rövidítések
• szöveghossz (amennyiben limitált a célnyelvi szöveg terjedelme)
• túl hosszú vagy túl rövid-e a célnyelvi szegmens (ez utalhat arra, hogy esetleg kimaradt belőle valami, vagy felesleges betoldás található benne)
• véletlenül ismétlődő szavak
• változatlanul hagyott fuzzy találatok (tehát az olyan részleges találatok, amelyeket a fordítási memória adott, ám a fordító utólagos módosítás nélkül hagyta őket jóvá)
• felesleges szóközök
• hiányzó/felesleges zárójelek, idézőjelek
• regisztrált védjegy szimbólum használata
• helyesírás-ellenőrzés

Jól látszik, hogy a szoftver elsősorban a viszonylag nehezen észrevehető hibákat segít azonosítani, amelyek fölött könnyebben átsiklik az ember. A lista természetesen nem teljes, de ezek azok a funkciók, amelyek a legtöbb ilyen programban megtalálhatóak. Az elemzési paraméterek az egyes szoftverek esetében természetesen változhatnak, bizonyos programok kevesebb funkcióval rendelkeznek, míg mások részletesebb, pontosabb ellenőrzést tesznek lehetővé vagy éppen többféle fájltípust képesek feldolgozni.

Mi az, amire nem alkalmas a minőség-ellenőrző szoftver?

• félrefordítások, illetve a forrásnyelvi szöveg helytelen értelmezéséből adódó hibák azonosítása
• nem minden esetben képes felismerni a kihagyásokat, vagy felesleges betoldásokat
• stilisztikai, megfogalmazásbeli javítások elvégzése
• helytelen stílus, nyelvi regiszter azonosítása, illetve javítása
• nyelvtani hibák azonosítása
• megrendelői utasítások megfelelő követése
• referenciaanyagok használatának ellenőrzése
• célközönség igényeinek megfelelő-e a fordítás
• szövegkohézió, koherencia (gördülékenység) ellenőrzése
• érthetőség megítélése

A felsorolásból jól látszik, hogy a nyelvi készséghez kapcsolódó, illetve megfogalmazásbeli hibákat, vagyis azokat a paramétereket nem képes a szoftver ellenőrizni, amelyek elsődlegesen a megértéshez, kreativitáshoz kapcsolódnak. A mesterséges intelligencia egyelőre még nem áll a fejlődésnek azon a fokán, hogy teljes mértékben helyettesítse a humán szakfordítók/nyelvi lektorok munkáját. Világos azonban, hogy számos paraméter tekintetében nagyszerű segédeszköz lehet a szoftver, ugyanis a minőség-ellenőrzés számos lépése automatizálható, így jelentősen javulhat a minőség.

Szót kell ejteni viszont azokról az esetekről is, amikor fals pozitív találatokat ad a program, vagyis a hibalistában olyan dolgot találunk, ami valójában nem is hiba. Például ilyen lehet, amikor túl hosszúnak vagy túl rövidnek ítél egy célnyelvi szegmenst, ami teljesen rendben van bizonyos nyelvi viszonylatok esetében. Ugyanígy jelezheti például, hogy egy fordításból hiányzik egy szám, ha mondjuk a forrásnyelvi szegmensben található számmal kiírt adatot betűvel írjuk át a célnyelvi szövegben. Ha alaposak akarunk lenni, ezeket a fals találatokat is egyesével át kell néznünk, hiszen csak így lehetünk teljesen biztosak abban, hogy valóban nem marad hiba a fordításban. Fontos tehát, hogy a minőség-ellenőrző szoftver találatait nagyon alaposan ellenőrizni kell, illetve talán még ennél is fontosabb, hogy az adott esetben legmegfelelőbb beállításokkal dolgozzunk, így növelve a program hatékonyságát.

Mikor és miért érdemes használni?

A fentiekből is elég jól látszik, hogy a szoftveres minőség-ellenőrzés nem alkalmazható önmagában, a humán nyelvi lektorok helyett, hiszen a program által készített szöveganalízis és hibalista minden esetben humán szakemberek számára készül és további ellenőrzést, javítást igényel. Mivel azonban ezekkel a szoftverekkel a hibakeresés nagy részben automatizálható, kiegészíthetik és hatékonyabbá tehetik a fordító, lektor vagy adott esetben a projektmenedzser munkáját. A minőség-ellenőrző szoftverek elsősorban abban segítenek, hogy az ellenőrzési fázis során a szabad szemmel sokszor nehezen észrevehető hibákat azonosítják a lefordított szövegben, minimalizálva az abban előforduló hibák számát, a fordító így valóban a kreatív, nyelvi képességet igénylő feladatokra, illetve a szöveg minőségére tud koncentrálni.