Sokan biztosan hallottak már a számítógéppel támogatott fordításról (Computer Aided Translation, azaz CAT), illetve az ún. fordítástámogató szoftverekről (angolul CAT-tools). Rendkívül fontos kihangsúlyozni, hogy a számítógéppel támogatott fordítás nem azonos a gépi fordítással. Míg a gépi fordítás esetében kizárólag az erre a célra tervezett program (például Google Fordító) végzi el a fordítást, a CAT esetében humán szakfordítók dolgoznak speciális szoftverek segítségével. Ha számítógéppel támogatott fordításról beszélünk, magát a fordítást minden esetben profi fordítók végzik, sohasem a gép, de a program számos tekintetben megkönnyíti a fordítók dolgát.

A következőkben sorra vesszük a fordítástámogató szoftverek mellett szóló legfontosabb érveket:

1. Nem jelent költségtöbbletet. Számos megrendelő fejében felmerülhet a kérdés: „Kell-e felárat fizetnem, ha fordítástámogató szoftvert is igénybe vesz az iroda a fordításhoz?” A válasz: nem, nem kell. A fordításokat automatikusan, felár ellenében szoftvereink segítségével végezzük el, minden olyan esetben, amikor a forrásnyelvi szöveg paraméterei alapján ez lehetséges.
2. Ismétlődő szövegrészek. Ha a fordítandó anyagokban olyan szövegrészek találhatók, amelyek az adott dokumentumon vagy dokumentumokon belül többször is előfordulnak, azaz ún. belső ismétlődésről beszélünk, a szoftver segítségével az ilyen típusú mondatok, kifejezések fordítása automatizálható.
   
   
3. Minőség-ellenőrzés. A fordítástámogató szoftvereknek köszönhetően még tovább növelhető a fordítások minősége. A program biztosítja a konzisztenciát a teljes szövegre vonatkozóan, valamint beépített helyesírás- és minőségellenőrző funkciókkal is rendelkezik.
   
   
4. Fordítási memória. A lefordított és jóváhagyott fordítások ún. szegmensek formájában egy erre a célra létrehozott adatbázisban, vagyis fordítási memóriában tárolódnak. A memóriával egy esetleges számítógéphiba esetén a már elkészített fordítás nem vész el, hanem mindössze néhány kattintással helyreállítható. Ezenfelül, a fordítási memóriák tartalma a későbbi fordítási projektek során is felhasználható, ezáltal megőrizhető a kiváló minőség, és csökkenthetőek a költségek illetve a határidő. 
   
   
5. Formázás megtartása. A szoftver a forrásnyelvi dokumentumokból az importálást követően egy speciális formátumú fájlt hoz létre, a fordítás elkészülte után pedig a célnyelvi szöveg változatlan formátumban exportálható ki, a fordítás formázásának megtartásával. Ez különösen hasznos lehet például olyan PowerPoint prezentációk esetében, amelyekben számos szövegdoboz, ábra, táblázat és diagram található. A programok több mint 30-féle fájlformátumot és azok verzióit képesek feldolgozni.
   
   
6. Terminológia. Az ügyfelek által küldött vagy a fordítóirodával közösen létrehozott szószedetek importálhatók a szoftverbe, akár egy egyszerű Excel táblázatból is, a fordítás során így mindvégig biztosított a konzisztens szóhasználat, még abban az esetben is, ha több szakfordító dolgozik egyszerre az anyagon. További előnye, hogy a terminológiai adatbázis a fordítási folyamat közben is bővíthető újabb kifejezésekkel, amelyek szintén felhasználhatóak lesznek a későbbi projektek során.
   
   
7. Konzisztencia. A nem ismétlődő szövegrészek fordítása esetében a konzisztenciát az ún. konkordancia funkció hivatott biztosítani. Ennek köszönhetően nemcsak a teljes szegmensek, hanem szavak, kifejezések fordítása is visszakereshető a fordítási memóriából.
   
   
8. Változások követése. Sokszor előfordulhat, hogy a megrendelő egy adott dokumentum frissített verzióját szeretné lefordíttatni. Ilyen esetekben a fordítástámogató szoftver segítségével pontosan láthatóak és nyomon követhetőek a változtatások, hasonlóan az MS Word korrektúra funkciójához. Ennek köszönhetően csak a módosított szövegrészek fordítására van szükség, és nem kell újrafordítani a teljes dokumentumot.
   
   
9. Rövidebb határidők. A fordítástámogató szoftverek fentiekben felsorolt előnyeinek köszönhetően a határidők is jelentős mértékben lecsökkenthetők. A korábban lefordított szövegrészeket nem kell újrafordítani, csupán egy ellenőrzési fázis beiktatására van szükség.
   
   
10. Csökkenthető költségek. A már említett belső ismétlődések, illetve a fordítási memória által adott teljes és részleges találatok révén jelentős mértékben csökkenthetők a fordítási költségek.
    
    
11. Projektek nyomon követhetősége. A szoftver beépített projektmenedzsment funkciója lehetővé teszi a projektek pontos nyomon követését, és a határidő betartását, ezáltal a fordítási projektek minden pillanatban ellenőrizhetőek.

Hasznos lehet még:

Milyen hatással van a technológiai fejlődés a fordításokra?

Ha valakinek gyorsan van szüksége fordításra, a XXI. században már számos megoldás közül választhat. A mesterséges intelligencia az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött, és lehetővé tette, hogy gyakorlatilag valós időben írott szöveget, vagy akár élőben elhangzó beszédet tudjunk fordítani különböző számítógépes programok és mobilalkalmazások segítségével, mindezt akár teljesen ingyen. A legtöbben rendszeresen élünk is ezekkel a lehetőségekkel a mindennapokban egy-egy internetes keresésnél, utazáskor vagy csupán információszerzésnél. Kézenfekvő lenne tehát a gépi fordítás beépítése a mindennapi vállalati gyakorlatba, elsősorban a költségek és az időtényező csökkentése céljából. A lehetőség természetesen adott, viszont a gépi fordításnak egyelőre számos olyan hiányossága és hátránya van, amivel érdemes tisztában lenni és a módszer vállalati alkalmazását ezek fényében megfontolni.

Hibák és hiányosságok magyar forrás-/célnyelv esetében

Aki próbálkozott már gépi fordítással magyar nyelvről vagy magyar nyelvre, valószínűleg azt gondolja magában, hogy ebben a tekintetben még lenne hová fejlődni. Ha valamilyen idegen nyelvről próbálkozunk, sokszor kapunk megmosolyogtató, rosszabb esetben félrefordított, hibás és hiányos magyar szövegeket, teletűzdelve idegen, esetenként teljesen értelmetlen kifejezésekkel. Így nem lehet szó nélkül elmenni amellett a tény mellett, hogy magyar nyelvről/nyelvre egyelőre meglehetősen sok hibával dolgozik a gép, és nem eléggé kidolgozott szemben például az angol nyelvvel, amivel számos kombinációban meglepően jól boldogul.

Nem elég pontos

Mivel a gép nem tesz mást, mint a fordítandó szöveg szavainak célnyelvi megfelelőjét kikeresi egy adatbázisból, majd előre meghatározott algoritmusok alapján igyekszik megfelelő szórendbe helyezni ezeket (jobb esetben még helyesen ragozza is a szavakat) – a végeredmény azonban sokszor még az informálódásra sem alkalmas. A gyakorlatban tehát mindezt valahogy úgy kell elképzelni, mintha a szótárból keresgélnénk ki a szavakat és szépen egymás mellé pakolnánk. Kontextus nélkül még azt is nehezen lehet eldönteni egy-egy szó esetében, hogy a számos lehetőség közül melyik lehet az adott helyzetben a megfelelő. Ebből következik, hogy a hibázási lehetőség meglehetősen nagy, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a gép nem a helyes szót választja, hanem egy gyakrabban használt, de az adott szövegkörnyezetben nem releváns jelentést.

Kevés esetben jelent valódi megoldást

Vitathatatlan, hogy néhány esetben valóban megoldást jelenthet a gépi fordítás, de ugyanúgy tévútra is vihet: a technikai fejlődés ma még nem áll azon a szinten (különösen nem a magyar nyelv esetében), hogy teljes mértékben a gép által készített fordításra hagyatkozhassunk. A folyamatos fejlesztések nem titkolt célja persze az lenne, hogy a gép (a nem is olyan távoli) jövőben felvehesse a versenyt az emberrel és közel ugyanolyan minőségű fordítást tudjon készíteni, jelenleg azonban még viszonylag kevés esetben jelenthet ideális megoldást. Speciális szakmai szövegek (például orvosi, jogi, műszaki vagy marketing anyagok) esetében például szinte biztosan nem kapunk elfogadható végeredményt, és nem várhatunk választékos megfogalmazást, ahogy kifogástalan nyelvtani megoldásokat sem. További problémaként említendő, hogy a gép nem feltétlenül ismeri az adott szöveg esetében használandó szakszókincset vagy ha ismeri, helytelenül alkalmazza azt.

A gép nem tud gondolkodni

Míg az ember számára a szövegkörnyezet segítséget jelenthet a pontosabb fordításban, a gép továbbra sem rendelkezik emberi aggyal és logikával, tehát a kontextust sem minden esetben tudja adekvát módon értelmezni, mindössze azt tudja, amire „megtanították”. A gép gyakorlati tapasztalatokra sem tud hagyatkozni, mindössze adatbázisokban és matematikai képletekben „gondolkodik”. A szleng, a szólások, közmondások, márkanevek, földrajzi nevek, stb. lefordítása például nehézséget okozhat. Természetesen a gép is „tanul” bizonyos értelemben, tehát a folyamatos fejlesztésekkel a használat során felmerülő hibák fokozatosan javíthatók, és kiküszöbölhetők, mindegyik azonban nem. Egyelőre legalábbis.

A humán faktor hiánya

A rálátás, az elemző és szintetizáló gondolkodás, a gyakorlati tapasztalatok, és az érzelmek, azaz a humán faktor hiányzik a gépi fordításból. Vagyis számos olyan tulajdonság, amivel a gépek egyelőre nem rendelkeznek, és talán soha nem is fognak rendelkezni. Az emberi tényező nélkül azonban csak félmegoldást kínál a gép. Ha elfogadható minőségű szakfordítást szeretnénk, akkor a humán nyelvi szakemberek alkalmazása gyakorlatilag megkerülhetetlen. Végezetül pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy a számítógépeket, a gépi fordító szoftvereket is emberek tervezték!

Ha ismerjük a gépi fordítás hátrányait és tisztában vagyunk alkalmazásának korlátaival, a módszer valamilyen szinten beilleszthető a mindennapi életbe, szakfordítások esetében azonban még nem képes elfogadható minőségű anyagot létrehozni, így rendszeres és kizárólagos alkalmazása a vállalati gyakorlatban nem javasolt. A gépi fordításoknak egyelőre számos hátulütője van és közel sem jelentenek tökéletes megoldást. Ma még lehetetlen megmondani, hogy meddig fog fejlődni a technológia, és a fejlődésnek milyen szintjén áll meg. Vajon képesek leszünk-e valaha olyan gépet alkotni, ami úgy fordít, mint az ember?

Hasznos lehet még:

A Google Fordító előnyei és hátrányai

Jelnyelvről fordít a SignAloud kesztyű

A jelenleg használatos gépi fordítórendszerek többsége, így többek között a Google Fordító is matematikai elven működik, ez az úgynevezett statisztikai alapú gépi fordítás, vagyis angolul statistical machine translation (SMT). Ez lényegében azt jelenti, hogy a gép nem nyelvtani szabályokat követve dolgozik, hanem statisztikai analízisre épülő algoritmusok alapján fordít. A statisztikai alapú gépi fordítás rendszerét alkalmazva a fordítás a legtöbb esetben nem közvetlenül történik egyik nyelvről a másikra, hanem az angol nyelv közbeiktatásával.

2016 szeptemberében a Google kutatócsoportja, a Google Brain Team nagy bejelentést tett: hosszú évek munkája során kifejlesztették az úgynevezett Google Neural Machine Translation (GNMT) rendszert, vagyis a neurális alapú gépi fordítást. Ez abban tér el a korábbi statisztikai alapú gépi fordítástól, hogy képes a tanulásra (ún. „deep learning”). A több millió lefordított mondat alapján folyamatosan javul a fordítások minősége, mivel a gép fokozatosan megtanulja a kontextusnak megfelelően értelmezni a szövegeket. Ezzel a módszerrel már nem lesz szükség közvetítő nyelv beiktatására, hanem közvetlenül a forrásnyelvről a célnyelvre készülhet a fordítás (ún. „zero-shot” fordítás).

A folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően bizonyos nyelvi viszonylatokban egyre jobb minőségűek a fordítások, ennek ellenére a magyar felhasználónak valószínűleg az jut eszébe legelőször a Google Fordítóról, hogy hiába lehet mondatokat, folyó szöveget fordíttatni vele, a minőség – komoly szándékok esetén – meglehetősen rossz. Azt azonban mindenképpen el kell ismernünk, és a gépi fordító teljesítményének megítélésekor figyelembe kell vennünk, hogy nagy hátrányban vagyunk, hiszen a magyar nyelv egyedülálló, rendkívül bonyolult és nem utolsó sorban kevesek által használt nyelv.

A nyelvi nehézségek ellenére a Google Fordítónak kétségkívül hatalmas előnye, hogy bárki, aki rendelkezik internetkapcsolattal, kevesebb, mint egy másodperc alatt képes megtalálni egy szó, kifejezés, mondat vagy akár hosszabb lélegzetű szövegek idegen nyelvű megfelelőjét, több mint 100 nyelven, egyszerre 5000 karakterig. Az eszköz további nagy előnye, hogy ingyenes, így valóban bárki által hozzáférhető akár útközben is, hiszen létezik mobil applikáció, amely már képes arra, hogy lefordítson például egy táblát a mobileszköz kamerájának segítségével. Emellett szintén hasznos, hogy a Google Fordító figyelmezteti a felhasználót, ha a szöveg elírásokat vagy egyeztetési hibákat tartalmaz. Rövidebb szöveg esetében javaslatot tesz, hosszabb szövegnél pedig nem fordítja le az elgépelt szót, így a hibát mi is észrevehetjük és kijavíthatjuk.

Az előnyök mellett szót kell ejteni a hátrányokról is, illetve arról, hogy mire nem érdemes használni ezt a fordítóeszközt. Leginkább kis igénybevételre felkészült, tehát komolyabb fordítási munka nem végezhető vele: nem, vagy kevésbé ismeri a köznyelvi kifejezéseket, a helyi nyelvjárást, ezért jelenleg nem képes pontos fordításra. A Google Fordító által lefordított szövegek gyakran mesterkéltek, természetellenesek, amit nehéz észrevenni, ha a felhasználó nem beszéli azt a nyelvet, amire fordított. A kevesek által beszélt, kevésbé elterjedt nyelvekre fordító felhasználók gyakran jelzik, hogy a fordított szöveg használhatatlan. Ugyanakkor a Google Fordító más, több nyelvhasználó által beszélt nyelvek esetében – mint például a spanyol, a német vagy a francia – gond nélkül képes összefüggő, értelmes, igaz nem mindig pontos szöveget generálni. Gyakran előfordul ugyanis – legfőképpen az olyan nyelvek esetében, mint a szláv nyelvek, a török vagy a német –, hogy a Google Fordító éppen ellentétes jelentést ad ki egy szövegre. Ez az olyan összevont szavaknál fordul elő, amelyek tagadást tartalmaznak. Emellett gyakran maradnak le olyan tartalmak is, amelyek a forrásszövegben benne vannak, például számok vagy bizonyos írásjelek után következő szövegrészletek.

Mindezeken kívül nincs lehetőség minőség-ellenőrzésre, a kapott fordítással kell beérnünk. Ha tehát egy pontos, jó fordítást szeretnénk, mindenképpen egy fordítótól kell segítséget kérnünk a szöveg ellenőrzésére, javítására.

Hasznos lehet még:

A gépi fordítás korlátai

Milyen hatással van a technológiai fejlődés a fordításokra?

A fordítás nemzetközi világnapjának alkalmából úgy gondoltuk, érdemes utánanézni néhány olyan, fordítással és soknyelvűséggel kapcsolatos ténynek, amely nem éppen közismert, vagy legalábbis nekünk meglepetést okozott, mikor rábukkantunk. Például tudták, hogy léteznek hiperpoliglottok, mely szó nem egy rendkívül fürge polinéz nemzetiséget takar?

Lássunk néhány érdekességet a fordítás kezdeteitől napjainkig, illetve ismerkedjünk meg a soknyelvűség csimborasszóival!

A védőszentek szerepeiben jártasabbak számára talán nem meglepetés, hogy a fordítóknak is van védőszentje. Szent Jeromos – a pápa kérésére – az ólatin Biblia (Újszövetség) fordítási hibáit javította ki az eredeti görög nyelvű szöveg alapján, és ahol hiányzott a fordítás, a szükséges kiegészítéseket is beillesztette. Később az általa készített fordítást nevezték el Vulgatának. Az ő tiszteletére, szeptember 30-án ünneplik világszerte a fordítás világnapját az International Federation of Translators kezdeményezésére.

A Biblia a legtöbbet fordított és a legtöbb nyelvre lefordított mű. Eddig több mint 2454 nyelvre fordították le, a különböző nyelvjárásokat is beleértve. A bibliafordítás egyik csodája a Septuaginta, mely a héber nyelvű Ószövetség görög fordításaként 72 bölcs munkája volt az Alexandriában élő görögül tudó zsidók számára. A hagyomány szerint a bölcsek külön-külön láttak neki a fordításnak, 72 nap alatt egyszerre fejezték be, és az elkészült fordítás minden esetben szóról szóra megegyezett.

Szépirodalom terén a legtöbbet fordított szerző nem más, mint az angol krimikirálynő, Agatha Christie. Valószínűleg nehezen találnánk olyan személyvonatot, amelyen az utasok közül valaki ne épp Poirot kalandját olvasná. Gyermekirodalom terén a három legtöbb nyelvre lefordított könyv a Pinocchio története, A kis herceg és az Alíz Csodaországban. A legtöbb nyelvre lefordított magyar nyelvű könyv pedig Az ember tragédiája; összesen 40 nyelvre fordították le, ami nem kis teljesítmény, tekintve, hogy egy drámai költeményről van szó. De vajon lenne-e olyan, aki egy személyben képes lektorálni Madách összes külföldi kiadását? Hogyne!

A világ legtöbb nyelven beszélő emberei, gyűjtőnéven a „poliglottok” és „hiperpoliglottok” több mint öt, de gyakran többtucat nyelven is beszélnek. A leghíresebb hiperpoliglottok között pedig ott találjuk a Gépnarancs íróját, Anthony Burgesst (13 nyelven értett), Giuseppe Caspar Mezzofantit (aki legalább 30 nyelv kiváló ismerője volt, és a 18-19. századi Itáliában élt), Kemény Ferenc fordítót, avagy Francis Kemenit (23 nyelven beszélt és 12 nyelven írt), illetve az idén 75 éves műfordítót, Dabi Istvánt, aki összesen 103 nyelven ért, ami – valljuk be – egészen elképesztő teljesítmény.

De hogy képes valaki több mint száz nyelvet érteni? Dabi István módszerei között ott van a rádióhallgatás, az anyanyelvi beszélőkkel való e-mailezés, kapcsolattartás, de talán leggyakorlatiasabb technikája a következő. Minden nyelvben megtalálhatóak olyan szavak, kifejezések, amelyeket ha ismerünk, képesek vagyunk eligazodni az adott nyelvben. Emellett fontos, hogy a szavakat ne magolós módszerrel tanuljuk, hanem inkább kikövetkeztetéssel, logikus összefüggések keresésével. Azok, akik meglátják a nyelvek közötti átjárásokat, sokkal közelebb kerülnek a nyelv jelenségbeli fogalmához, míg mások, akik a nyelvet gyakorlati szempontból értékelik, könnyen igazodnak el külföldön, és több kapcsolatra tehetnek szert. Mindent összevetve a nyelvek ismeretének számtalan előnye van, érdemes tehát nyelvek tanulni!

Elsőre biztosan furcsán hangzik a blogposzt címében feltett kérdés. „De hát nem a fordítóiroda végzi el a fordítást? Azon felül, hogy elküldöm az ajánlatkérésemet, és a fordítandó dokumentumokat, majd megrendelem a fordítási munkát, mi egyébbel járulhatok hozzá a fordítás minőségéhez? Ez kizárólag a fordítóirodán múlik, nem?” – kérdezhetné joggal a megrendelő. Látszólag tényleg minden a fordítóirodán múlik, a valóság azonban ennél jóval összetettebb: a megrendelő egy-egy fordítási projekt esetében ugyanis akár jelentős mértékben is hozzájárulhat a fordítás végső minőségéhez. A következőkben sorra vesszük, mi az, amit az ügyfélnek érdemes megtennie a fordítás megrendelése előtt, a fordítás megrendelésekor, a fordítási projekt közben és annak befejezése után, hogy a fordítás valóban az elvárásainak megfelelő legyen.

A fordítás megrendelése előtt: tervezés, információgyűjtés, tájékozódás

A fordítás megrendelése előtt természetesen át kell gondolni a fordítási feladatot: milyen szöveget szeretnék lefordíttatni, milyen nyelvről milyen nyelv(ek)re, milyen határidővel. Sokat segíthet például, ha a fordítóirodát már a fordítási igény felmerülésekor felkeresi a megrendelő, és elmondja az elképzeléseit, akár e-mailben, akár telefonon. Az egyeztetés azért fontos, mert így az iroda is könnyebben tud előre tervezni, kapacitásokat lekötni, ami mind az ár, mind a határidő szempontjából kedvező hatású lehet.

Nagy segítség lehet például, ha a fordítandó szöveg egy előzetes verziója már rendelkezésre áll, és azt a megrendelő el is küldi a fordítóirodának. Ha a terjedelem érdemben nem változik, akár még az előzetes költségkalkulációhoz is hasznos lehet, ha a korábbi verziót láthatja az iroda, hiszen így a későbbi fordítási projekt során is sokkal hatékonyabban tud az ügyfél segítségére lenni a megbízás egyeztetésekor. Ráadásul egy megközelítő végösszeget és átfutási időt is tud mondani, ami a megrendelő dolgát is nagyban leegyszerűsíti, hiszen így tudja, mire számíthat majd a tényleges projekt elindításakor, napokkal, hetekkel vagy akár hónapokkal később. A tervezés további előnye, hogy elkerülhető a felesleges stressz is, amivel egy rohammunkában elkészített fordítás jár, mind a megrendelő, mind a fordítóiroda oldaláról.

Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy körülbelül milyen mennyiséggel lehet számolni egy-egy dokumentum esetében, és milyen határidők párosulnak ezekhez. Ha valaki még sosem dolgozott együtt fordítóirodával, aligha elvárható hogy kívülről fújja az ártáblázatot és a napi lefordítható szómennyiségeket, valamennyi célnyelven. Néhány e-mail váltás, vagy egy néhány perces telefonhívás segítségével azonban könnyen megszerezhető a kért információ, ráadásul a tervezésben is a megrendelő segítségére lesz, ezáltal pedig a fordítási munkafolyamat is gördülékenyebb és átláthatóbb, a minőség pedig valóban maximális lesz.                           

A fordítás megrendelésekor: az igények pontos megfogalmazása és kommunikálása

Talán banálisan hangzik, de alapvető fontosságú, hogy a megrendelő világosan megfogalmazza a fordítással kapcsolatos kéréseit a fordítóiroda felé. Ehhez először is arra van szükség, hogy a fordítással kapcsolatban valamennyi felmerülő igény, kérés és elvárás össze legyen gyűjtve: elvárt terminológia, speciális instrukciók (pl. a fordítás célközönsége), célnyelvi variáns (pl. brit vagy amerikai angol), a fordítás felhasználásának körülményei (például belső felhasználás vagy publikálásra szánt tartalom), a formátumra vonatkozó esetleges kérések (pl. kéthasábos elrendezés), szükség van-e nyomdakész dokumentumra, a szállítás módja (pl. postai úton vagy e-mailben), stb. A pontos kérések megfogalmazása és ezek kommunikálása a fordítóiroda felé azért fontos, mert ezek ismeretében lehetséges a pontos és végleges fordítási díj és határidő meghatározása. Természetesen az utólagos módosítások figyelembe vételének, vagy a menet közben felmerülő kérések megvalósításának sincs akadálya, de érthetően gördülékenyebb a folyamat, ha már a projekt kezdetén vagy ideális esetben már az árajánlat elkészítésekor minden releváns információ rendelkezésre áll.

A fordítási projekt közben: aktív részvétel a fordítási folyamatban

Természetesen itt nem arra kell gondolni, hogy maga a megrendelő végzi el a fordítást, vagy a fordítási folyamat bármely részét. Lényegében arról van szó, hogy a megrendelő aktív közreműködésével olyan fordítás készíthető, ami valóban megfelel minden elvárásának. Mit jelent ez a gyakorlatban? A segédanyagok megléte és azok rendelkezésre bocsátása (szószedetek, kétnyelvű fájlok, korábban elkészített fordítások, template-ek, illetve bármilyen információ vagy instrukció, ami hozzájárul ahhoz, hogy a fordítás a lehető legjobban igazodjon a megrendelői elvárásokhoz). Rendkívül lényeges az is, hogy a megrendelő kapcsolattartója rendelkezésre álljon kérdések felmerülése esetén. A folyamatos kommunikáció ugyanis nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az elkészült fordítást valóban minden szinten megfeleljen a megrendelő elvárásainak.

A fordítási projekt befejezése után: visszajelzés

A fordítási projekt lezárása és a kész fordítás szállítása után nagyon hasznos az esetleges későbbi fordítási projektek szempontjából az ügyfél részéről a visszajelzés. Nagy segítséget jelenthet, ha érkezik visszacsatolás a megrendelőtől – legyen az akár pozitív, akár negatív –, hiszen a későbbiekben ez teszi lehetővé, hogy a fordítások minősége az újabb megbízások során még tovább javuljon, és még inkább az adott megrendelő elvárásaihoz igazodjon.

Hasznos lehet még:

Milyen megoldások léteznek, ha már nem csökkenthető tovább a határidő?

Így lehetséges a dokumentum eredeti elrendezésének és formázásának megtartása a fordítás során

Ha fordításra van szüksége, az egyik legelső dolog, ami az eszébe juthat, hogy vajon lehetséges-e megtartani az eredeti dokumentum elrendezését és formázását a fordítás során. Röviden: igen, lehetséges! Nézzünk azonban egy kicsit a dolgok mögé.

A fordításszolgáltató ideális esetben minden projekt teljesítése során a forrásnyelvi szöveg elrendezésének és formai tulajdonságainak megtartására törekszik, és a lefordított dokumentumot szinte pontosan ugyanebben az elrendezésben illetve formázással szállítja a megrendelő részére. A cél minden esetben az, hogy a dokumentum minden egyes része pontosan beazonosítható legyen. A LinguaMED Fordítóiroda pontosan ezért készíti el a megrendelt fordításokat a fentieknek megfelelően, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásai között.

Szerkeszthető fájlok – nem szerkeszthető fájlok

A szerkeszthető fájlformátumok (pl. MS Word, Excel, PowerPoint) esetében az elrendezés és a formázás megtartása viszonylag egyszerű feladat, a nem szerkeszthető fájlok (pl. PDF vagy képfájlok) azonban speciális szoftvereket és aprólékosabb munkát igényelnek. Ráadásul az egyes nem szerkeszthető fájlformátumok között is vannak különbségek, hiszen egy lefényképezett, kézzel írott részeket is tartalmazó bizonyítvány átkonvertálása, feldolgozása és előkészítése több időt vesz igénybe, mint ha ugyanezt egy egyoldalas PDF dokumentummal végeznénk el.

Hogyan lehet feldolgozni a nem szerkeszthető fájlokat?

Amikor nem szerkeszthető formátumú fájlokat kapunk, speciális optikai karakterfelismerő szoftverek (más néven OCR szoftverek) segítségével beolvassuk és átkonvertáljuk őket, végeredményül pedig szerkeszthető, jellemzően Word fájlokat kapunk. Az OCR szoftverek lehetővé teszik, hogy megtartsuk az eredeti anyag elrendezését, felépítését és kinézetét akár a legapróbb részletekig. Ez lényegében azt jelenti, hogy megrendelőink a lefordított dokumentumot az eredetinek megfelelő szöveges tartalommal, képekkel, táblázatokkal és grafikonokkal együtt kapják meg. Ezzel együtt rendkívül fontos megjegyezni, hogy az így átkonvertált és megszerkesztett, jellemzően MS Word formátumban szállított fájlok nem nyomdakész anyagok, nyomtatási célra tehát nem alkalmasak. (A nyomdakészre szerkesztés folyamatáról itt olvashat bővebben)

Határidők

A nem szerkeszthető fájlokkal történő munka során van még egy fontos szempont, amit érdemes figyelembe venni, ez pedig nem más, mint az időtényező. A nem szerkeszthető fájlok feldolgozása és elkészítése időigényesebb, mint a szerkeszthető formátumokkal való munka, ennek következtében pedig valamivel hosszabb átfutási időkkel kell számolni az egyes fordítási projektek esetében. A folyamat pontos időigényét nehéz megmondani, hiszen minden projekt más és más: lehet, hogy egyetlen néhány oldalas PDF fájllal kell dolgozni, de az is előfordulhat, hogy több száz oldalnyi szkennelt anyagot kell feldolgozni. Az extra munkaórák száma a terjedelemnek és az oldalak összetettségének, illetve annak függvénye, hogy milyen formátumban áll rendelkezésre a forrásnyelvi fájl.

Mi történik a fordítás során?

A nem szerkeszthető formátumban elküldött fájlok egyáltalán nem jelentenek problémát a fordítás során, hiszen a fejlett fordítástámogató szoftverek könnyedén feldolgozzák ezeket. A feldolgozás és importálás összetett folyamata során pedig tökéletesen megőrzik a formázást, így a lefordított dokumentum ugyanolyan elrendezésben és formázással nyerhető ki a szoftverből. Ezután az exportált fájl minimális utólagos szerkesztést igényel csupán.

Magától értetődik, hogy az eleve szerkeszthető formátumban rendelkezésünkre bocsátott fájlok szállítása szintén az eredetinek megfelelő elrendezéssel és formázással történik.

Mind a szerkeszthető, mind a nem szerkeszthető fájlok esetében abban rejlik a kihívás, hogy a dokumentum formai elemeit akkor is meg tudjuk tartani, ha kötött formába kell beleilleszteni a lefordított szöveget, mint például a PowerPoint prezentációk esetében. A LinguaMED Fordítóiroda számára azonban ez sem jelent problémát, így mindig pontosan megszerkesztett fájlokat szállítunk megrendelőink számára.

Hivatalos fordítások

Az eredetit hűen követő elrendezés és a formázás pontos megtartása minden egyes fordítási projekt esetében fontos cél, hivatalos fordítások esetében azonban kiemelkedő jelentőségű. A hivatalos fordítások esetében az eredeti dokumentumot (vagy annak másolatát) összefűzzük a fordítással és a megfelelőséget igazoló fordítóirodai záradékkal. Éppen ezért rendkívül lényeges, hogy az eredeti dokumentum minden egyes része – a címektől az egyes bekezdésekig – pontosan beazonosítható legyen a fordításban is.

Hová fejlődik a fájlok feldolgozása?

Az innovatív technológiai megoldásoknak köszönhetően az elmúlt években számottevő mértékben javult a nem szerkeszthető formátumú fájlok feldolgozása. Mindennek ellenére azonban egyelőre nem lehetséges a folyamat teljes automatizálása, továbbra is szükség van humán szakemberekre, akik a szoftverek munkáját ellenőrzik a feldolgozás során. Mi a LinguaMED Fordítóirodánál rendkívül komolyan vesszük ezt a munkafázist, hiszen a szoftver is hibázik, és ezeket a hibákat manuálisan kell kijavítani a tökéletes eredmény érdekében.

Hasznos lehet még:

Mi az a karakterfelismerő szoftver, és miért van rá szükség?

Mi a különbség a nyomdakész és a Word formátumban elküldött fordítás között?

Mi az a DTP és mikor van rá szükség?

Senki sem vitathatja, hogy sok más területhez hasonlóan a fordítási iparágban is egyre nagyobb szerepet kapnak a legújabb technológiai vívmányok. Ezek többsége egyelőre csupán arra hivatott, hogy a humán szakemberek munkáját segítse, a legmerészebb próbálkozások viszont már arra is kísérletet tesznek, hogy helyettük végezzék el a fordítási, tolmácsolási munkát.

Navid Azodi és Thomas Pryor, a Washingtoni Egyetem két másodéves hallgatója is egy ilyen forradalmi eszközt fejlesztett: SignAloud elnevezésű találmányuk 2016-ban elnyerte a Lemerson-MIT hallgatói díját. A SignAloud egy olyan kesztyű, amely képes a jelnyelvet élőbeszéddé alakítani, pontosabban az amerikai jelnyelvet alakítja át angol beszélt nyelvvé. A kesztyű kézre és csuklóra rögzített beépített szenzorai érzékelik a kezek helyzetét és mozgását, majd ezeket az adatokat Bluetooth segítségével egy számítógépnek továbbítják feldolgozásra. A számítógép felismeri és értelmezi a kapott jelet, majd a hozzátartozó szót vagy kifejezést szöveg vagy beszéd formájában jeleníti meg.

A két fiatal feltalálót nemes célok vezérelték: Navid és Thomas vélekedése szerint a kommunikációhoz való hozzáférés alapvető emberi jog, és mindenkinek lehetőséget kell biztosítani, hogy a globális közösség tagja lehessen. A siketek és nagyothallók számára azonban mindez komoly akadályokba ütközhet. Többségük ugyanis csak jelnyelven képes kommunikálni, míg a halló emberek a szóbeli kommunikációt részesítik előnyben, a jelnyelvet pedig csak nagyon kevesen ismerik. Ez a siketek és nagyothallók számára olyan hátrányt jelent, ami miatt sokszor kívülállónak és kirekesztettnek érzik magukat, hiszen csak nagy nehézségek árán tudják magukat megértetni a hallókkal.

A két amerikai egyetemista egy olyan eszköz kifejlesztésében gondolkodott tehát, ami képes a jelnyelvet szöveggé, illetve beszéddé alakítani. Legfőbb céljuk az volt, hogy a siketek és nagyothallók közösségéhez tartozók is ugyanolyan esélyekkel indulhassanak a kommunikáció terén, és fogyatékosságuk ne hátráltassa őket a mindennapi kommunikáció során. Mivel a piacon eddig nem volt elérhető olyan eszköz, ami a siketek kommunikációját ilyen mértékben segítette volna, valóban hiánypótló találmányról van szó. A világ különböző országaiban élő mintegy 70 millió siket számára ez valóban forradalmi újítást jelenthet, hiszen így végre előttük is megnyílik a lehetőség, hogy akadály nélkül kommunikáljanak gyakorlatilag bárkivel.

Forrás: YouTube

Napjainkban nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a technológiai fejlődés minden téren begyűrűzik az életünkbe – nincs ez másként a fordítási iparágban sem. De mégis hogyan hat mindez a fordítás minőségére és hogyan tükröződnek a technológiai vívmányok például a fordítási díjakban?

Egy korábbi bejegyzésünkben már ejtettünk szót a fordítástámogató szoftverek használatáról. A számítógép megjelenésével és annak elterjedésével, az 1980-as évektől kezdve kezdtek felbukkanni és egyre inkább teret nyerni maguknak a különböző fordítástámogató szoftverek és egyéb olyan számítógépes programok, amelyek a fordítási folyamat során használhatóak. Cikkünkben röviden bemutatunk néhányat a leggyakrabban használat szoftverek közül.

A fordítási memóriák és CAT szoftverek gondoskodnak arról, hogy a lefordított szövegek egységes formában tárolhatók és a későbbi projektek során újrafelhasználhatók legyenek. Így az elmenthető szöveg mennyiségének már nem az emberi memória korlátozott kapacitása, hanem csupán számítógépünk tárhelye szab határt. Az ismétlődő szövegrészek, illetve részleges találatok révén pedig a fordítási költségek és az átfutási idők is csökkenhetők. 

Az optikai karakterfelismerő szoftverek segítségével jelentősen lecsökkenthető a nem szerkeszthető formátumú (pl. PDF vagy szkennelt) dokumentumok feldolgozásához és az árajánlatok elkészítéséhez szükséges idő, a célnyelvi dokumentum pedig a forrásnyelvivel szinte megegyező formátumban készülhet el. Nincs szükség tehát a szöveg időigényes begépelésére, és minimális utószerkesztési munkával összehasonlíthatatlanul jobb végeredményt kapunk a formátumot tekintve. Ömlesztett szöveg helyett a megrendelő az eredeti dokumentummal csaknem azonos formában kapja meg a fordítást. A karakterfelismerő szoftverek segítségével szinte bármilyen fájlformátumban kapott anyag szószáma pontosan meghatározható, a fordítandó szövegmennyiség pontos ismeretében pedig könnyebben és precízebben megadhatóak a fordítási díjak, illetve a határidő.

A minőségellenőrző szoftverek az elkészült fordítás minőségét garantálják oly módon, hogy a konzisztenciát, a különböző egyezési vagy lokalizációs hibákat, illetve esetleges hiányosságokat ellenőrzik. Ezeknek a szoftvereknek kiemelt jelentősége van nagyobb terjedelmű, több száz vagy akár ezer oldalt is meghaladó szövegek esetén, ugyanakkor folyamatos, hosszú távú munka során is sokoldalúan felhasználhatóak.

A különböző szószedeteket, terminológiai adatbázisokat kezelő szoftverek szintén a minőséget növelik, a konzisztens szóhasználat biztosítása révén. További előnyük, hogy kivétel nélkül beépíthetőek a megrendelő egyedi igényei a szakkifejezések használatára vonatkozóan.

A projektkezelő programoknak köszönhetően könnyen átláthatóvá, gördülékenyebbé, pontosabbá, és gyorsabbá válik a fordítási projektek és a különböző adatbázisok nyomon követése, ez pedig előnyös mind a megrendelőnek, mind pedig a fordítóirodának. 

A helyesírás-ellenőrző szoftverek a korrektúrázási, utolsó ellenőrzési fázisban gondoskodnak arról, hogy egyetlen elütés vagy helyesírási hiba se maradjon észrevétlen.

A fenti példákból is jól látható, hogy a különböző szoftverek más-más módon ugyan, de kivétel nélkül hozzájárulnak a még magasabb szintű minőség előállításához, és ezáltal jobb ár-érték arány biztosításához. Kiemelt fontosságú tehát a technológiai vívmányok folyamatos nyomon követése, hiszen azok naprakész módon történő hasznosítása és az újdonságok fordítási munkafolyamatba történő beillesztése eredményesen egészíti ki a szakfordítók, lektorok, korrektorok és projektmenedzserek munkáját.

Hasznos lehet még:

Jelnyelvről fordít a SignAloud kesztyű

11 érv a fordítástámogató szoftver használata mellett

Fordítóirodaként naponta többször kapunk a fordítási díjra vonatkozó általános és konkrét kérdéseket. A leggyakrabban afelől érdeklődnek leendő megrendelőink, hogy „Mennyibe kerülne a fordítás?”. Mai posztunkban tehát a fordítási díjak és az árképzés témakörét járjuk körül.

Almát a körtével

Ha fordítást szeretne megrendelni, vagy árajánlatot szeretne kérni egy szöveg fordítására, az egyik kézenfekvő lehetőség, hogy a fordítási díjakról előzetesen tájékozódik a fordítóirodák honlapján. A fordítási iparágban járatlan megrendelő azonban már ennél a lépésnél is összezavarodhat. Némi túlzással ahány iroda, annyiféle árképzési módszer és elszámolási egység, ami azt eredményezi, hogy az egységárak nem is minden esetben összehasonlíthatóak. Hogyan lehet például eldönteni, hogy melyik lenne a kedvezőbb magyarról angolra fordítás esetén: 22 Ft / forrásnyelvi szó vagy 2,50 Ft / célnyelvi leütés? Ez bizony olyasmi, amit még egy tapasztalt fordító vagy projektmenedzser sem tudna megmondani, ha mindössze ennyi információ áll rendelkezésre.

Fordítási árlista, és ami mögötte van

A fordítóirodák honlapján található ártáblázatok önmagukban tehát nem nyújtanak túl nagy segítséget, sőt a kalkulátorok is csak abban az esetben lehetnek hasznosak, ha ismeri a forrásnyelvi szöveg pontos terjedelmét, azaz rendelkezésére áll egy végleges szószám vagy karakterszám, ami alapján az online kalkulátor kiszámolhatja a fordítási díjat. De mi a helyzet akkor, ha a fordítandó anyag nem szerkeszthető – például PDF vagy JPG – formátumban vagy mondjuk hangfájl formájában áll rendelkezésére? Számos fordítóiroda pontosan ezért nem is tüntet fel árakat a honlapján, hiszen az árak minden egyes fordítási projekt esetében egyedileg kerülnek meghatározásra, amihez a fordítóiroda számos tényezőt vesz figyelembe. Mivel ezek a tényezők megbízásonként változnak, csaknem lehetetlen általános árakat megadni, hiszen azok minimum pontatlanok, rosszabb esetben pedig akár félrevezetőek is lehetnek.

Rejtett költségek

A fordítóirodák honlapján feltüntetett árlisták és kalkulátorok sok esetben inkább megtévesztőek, mint hasznosak, és közel sem nyújtanak teljes körű tájékoztatást a fordítási díjakra vonatkozóan. Könnyen előfordulhat tehát, hogy kellemetlen meglepetések érik a tényleges költségek tekintetében, ha kizárólag az árlisták alapján számolja ki a várható fordítási díjat. A fordítóiroda által később kalkulált árajánlatban szerepelhetnek például olyan költségtételek, amelyek a honlapon feltüntetett árlistán nem voltak megtalálhatóak, ilyen lehet például a szerkesztési díj vagy a projektmenedzsment díja, de az is előfordulhat, hogy az adott fordítóiroda egy bizonyos fájlformátum (pl. JPG) fordításáért kér felárat.

De én pontos árajánlatot szeretnék!

Az árlisták böngészése helyett jóval célravezetőbb módszer az, ha árajánlatot kér és elküldi a fordítóirodának a fordítandó dokumentumokat. Bár az egyes fordításszolgáltatók árképzési folyamata igen eltérő lehet, vannak olyan információk, amelyek minden esetben segítséget jelenthetnek az árak lehető legpontosabb meghatározásához. Mi most abban nyújtunk segítséget, hogy értelmezni is tudja a megadott árakat és megértse, hogy az ajánlatban mi mit jelent.

Milyen tényezők alapján határozza meg a fordítóiroda a fordítási díjat?

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy az előzetes tájékozódás során – amikor például telefonon érdeklődik – a szóban elmondottak alapján a fordítóiroda csak a legritkább esetekben tud pontos végösszeget meghatározni az adott fordítási munkára, szinte minden esetben további információkat kérünk, de még gyakoribb, hogy arra kérjük, hogy küldje el a teljes forrásnyelvi szöveget egy pontos árajánlathoz. Tegyük fel, hogy így is tesz és elküldi a dokumentumot. Ezek után joggal merülhet fel Önben a kérdés, hogy miért van erre szükség és hogyan lehet a szöveg alapján pontosabb ajánlatot adni, mint telefonban. Nézzük most meg, hogy melyek azok a tényezők, amelyeket a fordítóirodák általában figyelembe vesznek az árak meghatározásához.

1) A fordítandó szöveg mennyisége

A fordítási díjakat számos tényező befolyásolja, de az első és legfontosabb szempont, amely az árak meghatározásában szerepet játszik, az a fordítandó szöveg mennyisége, tehát hogy pontosan hány karaktert, szót, oldalt stb. szeretne fordíttatni. A fordítási díj szempontjából ez azt jelenti, hogy ha hosszabb a forrásnyelvi szöveg, ezzel arányosan növekszik az ár is. A gyakorlatban a nagyobb terjedelmű szövegek esetében a legtöbb fordítóiroda mennyiségi kedvezményt alkalmaz, minél hosszabb tehát a fordítandó szöveg, annál alacsonyabb lehet az egységár (a kedvezményekre az alábbiakban bővebben kitérünk).

2) Nyelvi viszonylat

A következő faktor, amely rendkívül lényeges az ár meghatározása tekintetében az a nyelvi viszonylat, azaz hogy milyen nyelvről milyen nyelvre történik a fordítás. Ha a forrásnyelv magyar, kedvezőbb lesz a fordítási díj angolra vagy németre, mint mondjuk kínaira vagy japánra.

3) Határidő

További lényeges befolyásoló tényező a határidő: a normál határidős fordítás ára általában kedvezőbb, mint a sürgős átfutási idővel kért fordítás díja. A normál határidő jellemzően 1800-2000 szó vagy 8-10 ezer karakter / nap, mivel azonban egy fordítási megbízás során nem pusztán fordítás történik, hanem szöveg-előkészítés, adminisztráció/projektmenedzsment, és szövegellenőrzés/átolvasás, ezért a végleges határidő megadása során a fordítóirodának ezeket is figyelembe kell vennie. A sürgős fordítás esetében általában 30-50%-os felárral kell számolni, de például egy aznapra kért fordítás esetén a felár akár 100% is lehet, hiszen kiemelt gyorsasággal kell elvégezni ugyanazt a munkafolyamatot, a megszokott minőség biztosítása mellett.

4) Szakterület/szövegnehézség

Fontos még az ár meghatározásakor a pontos szakterület, ezen belül is a fordítandó szöveg nehézsége. Egy általános, speciális szakszavakat nem tartalmazó e-mail fordítása kevesebbe fog kerülni, mint egy klinikai vizsgálati szerződésé, amely mélyreható jogi és orvosi szaktudást igényel.

5) Formátum

A fenti tényezőkön kívül befolyásolhatja még az árat a fordítandó szöveg formátuma is. Egy kézzel írott szövegrészeket is tartalmazó, képformátumban küldött orvosi lelet fordítási díja például valószínűleg magasabb lesz, mint egy olyan leleté, amely Word formátumban áll rendelkezésre.

6) Kiegészítő szolgáltatások

Amit még figyelembe vesz a fordítóiroda az árak meghatározásakor az az, hogy szükség van-e a fordítás mellett egyéb kiegészítő szolgáltatásokra, például lektorálásra vagy kiadványszerkesztésre. Fontos azonban tudni, hogy a megrendelő által igényelt kiegészítő szolgáltatások díja minden esetben külön tételként kerül feltüntetésre, tehát a fordítási díjba nem tartozik bele a lektorálás vagy a kiadványszerkesztés, hanem külön tételként fog megjelenni az árajánlatban.

Az árak tehát alapvetően a fenti szempontok figyelembe vételével kerülnek meghatározásra. Jól látszik, hogy a szempontrendszer többtényezős és meglehetősen összetett, pontosan ezért rendkívül nehéz előzetesen, a konkrét forrásnyelvi szöveg nélkül végleges információkat megadni az árakra vonatkozóan.

Forrásnyelvi vagy célnyelvi alapú kalkuláció?

Miután a fordítóiroda megkapta a fordítandó szöveget, majd a megadott szempontok alapján feldolgozta és elemezte azt, jöhet a következő lépés, az árak meghatározása. Ez egy fordítás esetében kétféleképpen történhet: a forrásnyelvi szöveg vagy a célnyelvi szöveg alapján. Más szavakkal a fordítóiroda vagy a fordítandó dokumentumok alapján vagy pedig az elkészült fordítás alapján számolja ki a fordítási díjat. Mindkét megközelítésnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, nézzük meg, melyek ezek.

Forrásnyelvi alapú elszámolás

Itt az előzetesen rendelkezésre álló fordítandó szöveg alapján történik a fordítási díj kiszámítása.

Előnyök:

• Már az árajánlat készítésekor pontosan kalkulálható a fordítás díj, amely a későbbiekben is változatlan marad, nincsenek rejtett költségek, így a megrendelőt nem fogja kellemetlen meglepetés érni, amikor kézhez kapja a számlát.
• Érvényesíthetőek az ismétlődési és mennyiségi kedvezmények, illetve lehetséges a fordítástámogató szoftverrel végzett analízis is.

Hátrányok:

• Mivel az árak alapját a forrásnyelvi szöveg fogja képezni, időigényesebb lehet az árajánlat-készítés, hiszen minden fordítandó dokumentumot fel kell dolgozni és az analízishez elő kell készíteni. A feldolgozás-szerkesztés-előkészítés egy kizárólag szerkeszthető részeket tartalmazó Word dokumentum esetében mindössze néhány percet vesz igénybe. PDF vagy képformátumú anyagoknál azonban már hosszabb időt igényel ugyanez a folyamat, amely több száz oldalas anyagnál extrém esetben akár 1-2 nap is lehet, hiszen minden egyes dokumentumot optikai karakterfelismerő szoftver segítségével szerkeszthető formátummá kell konvertálni, majd megfelelően elő kell készíteni az elemzéshez, a pontos szószám vagy karakterszám meghatározásához.
• Bizonyos esetekben nem alkalmazható. Például, ha a forrásnyelvi dokumentum egy kínai nyelvű, kézzel írott részeket is tartalmazó szkennelt szöveg, gyakorlatilag lehetetlen pontos kalkulációt készíteni a fordítandó dokumentum alapján. Nem alkalmazható a forrásnyelvi elszámolás akkor sem, ha a fordítandó anyag nem írásos formában áll rendelkezésre, hanem hang- vagy videofájl formájában. Mivel ebben az esetben a forrásnyelvi szövegen alapuló kalkuláció érthető módon nem lehetséges, az elkészített átirat/fordítás elszámolási egységeinek száma fogja képezni az árajánlat alapját.

Célnyelvi alapú elszámolás

Ebben az esetben az elszámolás az elkészült fordítás, azaz a célnyelvi szöveg alapján történik.

Előnyök:

• Az árajánlat gyorsabban elkészíthető, mivel nincs szükség a forrásnyelvi szöveg feldolgozására.
• Kivétel nélkül minden esetben alkalmazható, hiszen az elkészült fordítás mindig rendelkezésre áll.

Hátrányok:

• Az előzetesen kalkulált, becslésen alapuló fordítási díj nem pontos és nem is végleges, mivel a konkrét költségek kiszámítása csak a fordítás elkészülte után történik. A célnyelvi szöveg, vagyis a kész fordítás alapján kiszámolt végleges fordítási díj – nyelvi viszonylattól és elszámolási egységtől függően – akár 10-30%-ban is eltérhet attól, ami az árajánlatban szerepelt.
• Az esetleges kedvezmények, például az ismétlődési vagy mennyiségi kedvezmény nem, vagy csak nehézkesen érvényesíthetőek. A fordítástámogató szoftverekkel sem lehet analízist végezni a szövegen, ha az előzetesen nem került feldolgozásra.

A digitális kort megelőzően érthető módon a célnyelvi elszámolás volt az elterjedtebb, hiszen megfelelő eszközök és szoftverek hiányában nem is igen volt még lehetséges a forrásnyelvi szöveg előzetes feldolgozása. A számítógép és a különféle optikai karakterfelismerő szoftverek térnyerésével azonban a forrásnyelvi elszámolás előnyösebb alternatívát kínál, hiszen a fordítási díj így már a megrendeléskor pontosan ismert, ami számos megrendelőnek jelent könnyebbséget. Napjainkban az általános fordítóirodai gyakorlatban a forrásnyelvi szöveg alapú elszámolás az elterjedtebb, azonban még ma is sok olyan fordításszolgáltató van, amelyik célnyelvi elszámolást alkalmaz.

A leggyakrabban alkalmazott elszámolási egységek

A fordítóirodai gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott elszámolási egységek mind forrás- mind pedig célnyelvi kalkuláció esetén a következők:

• karakter szóközök nélkül
• karakter szóközökkel (= leütés)
• szó

Az, hogy ezek közül melyik képezi az árajánlat alapját, fordítóirodánként eltérő lehet. Magyarországon a két legjellemzőbb elszámolási a forma a forrásnyelvi szó és a célnyelvi leütés, de természetesen más opciókkal is találkozhat az ajánlatkérő, ami jelentősen megnehezíti az árak összehasonlítását.

Egyéb elszámolási egységek

• dokumentum: főként hivatalos fordításoknál megszokott elszámolási egység, amikor az adott dokumentumra vagy dokumentumokra lényegében egy darabárat határoz meg a fordítóiroda.
• oldal: a fordítási díj egy oldalra levetítve kerül meghatározásra. Az oldalalapú elszámolás ma már viszonylag ritka, hivatalos fordításoknál azonban előszeretettel alkalmazzák.
• minimáldíj: minimális számlázási díj, amely általában az egy megrendelés esetén meghatározott terjedelmet el nem érő (pl. 250 szó alatti) szövegeknél kerülhet alkalmazásra. Ugyanannyit fog tehát fizetni a megrendelő egy kétmondatos fordításért, mint egy fél oldalas fordításért. Ennek oka, hogy az adminisztráció egy néhány szavas projekt esetében sem maradhat el.
• óra: ez egy jóval ritkábban alkalmazott elszámolási egység, amely leginkább lektorálás esetén használatos, a magyar fordítóirodai gyakorlatban fordítások esetében szinte egyáltalán nem lehet vele találkozni.

Milyen kedvezmények léteznek?

Az eddig felsorolt tényezők alapján a forrásnyelv vagy a célnyelv alapján meghatározott fordítási díjból egyes fordítóirodák bizonyos kedvezményeket is nyújthatnak, nézzük, melyek a leggyakoribbak. A mennyiségi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a fordítandó szöveg terjedelme meghalad egy bizonyos mennyiséget (pl. 10 ezer szó). Mondanunk sem kell, hogy fordítóirodánként eltér, hogy milyen szövegmennyiség fölött alkalmazzák a mennyiségi kedvezményt vagy, hogy egyáltalán alkalmazzák-e.

További költségcsökkentő tényező lehet az ismétlődési kedvezmény, amely akkor adható, ha a forrásnyelvi szövegben az ismétlődő szövegrészek aránya elér egy bizonyos százalékot.

Ezen felül az egyes fordítóirodák különféle egyéb kedvezményeket alkalmaznak. A LinguaMED Fordítóiroda például 10% kedvezményt nyújt a Magyar Orvosi Kamara tagjai részére minden egyes megrendelés esetén.

Mit tartalmaz a fordítási díj?

Az, hogy pontosan mit is tartalmaz a fordítási díj, fordítóirodánként eltérő lehet, erről minden esetben az árajánlat nyújthat pontosabb információt (érdemes tehát végigolvasni az apró betűs részeket is). Ha nincs világosan feltüntetve, hogy a megadott összeg pontosan milyen szolgáltatásokat foglal magában, feltétlenül érdemes még megrendelés előtt rákérdezni, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket. A LinguaMED Fordítóiroda által készített árajánlatok esetében a fordítási díj a következőket tartalmazza:

• a dokumentum feldolgozásának és előkészítésének díját
• a szakfordítás teljes díját
• fordítástámogató szoftverek használatát
• a projektmenedzsment díját és minden egyéb adminisztrációs költséget
• az eredetivel megegyező formátumban és az eredetihez hasonló elrendezésben történő szállítás díját
• igény szerint egyéb szolgáltatásokat, melyeket a megrendelővel előzetesen egyeztetünk

Minden egyéb költségtétel külön kerül feltüntetésre, így például a kiadványszerkesztés vagy a lektorálás díja nem foglaltatik benne a fordítás díjában.

Összegzés

Most már ismeri az ártáblázatok csapdáit, könnyedén tudja értelmezni a fordítóirodáktól kapott árajánlatokat, és azt is tudja, pontosan mit tartalmaz a LinguaMED által készített fordítási árajánlat. Bízunk benne, hogy mindez segít majd abban, hogy jól informált döntést hozzon, amikor fordítási szolgáltatást rendel. Ha bármilyen további kérdése lenne, keressen minket telefonos vagy e-mailes elérhetőségeinken.