Ügyfeleink részéről gyakran hangzik el a kérdés: „A fordításon kívül szükséges a lektorálás is?” A válasz röviden: nem minden esetben. Az, hogy pontosan mikor van szükség lektorálásra, elsősorban a lefordítandó dokumentum felhasználási céljától függ. Ha a szöveget csupán belső felhasználásra szánják, például a cégen belüli kommunikáció során, elegendő egy egyszerű szakfordítás is. Hasonló a helyzet akkor is, ha a fordítás célja csupán tájékozódás, mint például egy magánlevél vagy egy orvosi tanulmány esetében. De mikor van valóban szükség lektorálásra? Blogbejegyzésünkben részletesen kifejtjük, hogy mely esetekben és miért szükséges a lektorálási fázis beiktatása.

1. Publikálásra szánt szövegek

Ha az elkészített fordítást publikálásra szánják, azaz nyomtatott formában kerül sokszorosításra, például marketing anyagok, használati útmutatók vagy katalógusok esetében, akkor biztosan szükség lesz lektorálásra is. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az adott dokumentumra valamilyen engedélyeztetési folyamat kapcsán van szükség (pl.: gyógyszerek kísérőiratai, klinikai vizsgálati dokumentumok). Ilyenkor minden esetben javasoljuk egy lektorálási fázis beiktatását is. A lektorálás során egy több éves tapasztalattal rendelkező, anyanyelvi szakfordító-lektor mondatról mondatra összeveti a fordítást a forrásnyelvi szöveggel nyelvi, terminológiai és stilisztikai szempontból, és módosítási, javaslatokat tesz, hogy a végleges célnyelvi szöveg minden szempontból kifogástalan, és publikálásra alkalmas legyen. A publikálásra szánt szövegek esetében nemcsak fordításra és lektorálásra lehet szükség, hanem kiadványszerkesztésre is – erről egy korábbi blogbejegyzésünkben talál bővebb információt.

2. Honlapok

Ugyancsak szükséges a lektorálás honlapok fordítása esetében is. Itt lényegében szintén publikálásra kerülő szövegről van szó, amit adott esetben világszerte több ezer, tízezer, vagy akár százezer felhasználó is olvas majd, éppen ezért rendkívül fontos, hogy az elkészült idegen nyelvű változat hitelesen képviselje az adott vállalat által közvetíteni kívánt üzenetet, és semmiképpen ne érződjön rajta, hogy fordításról van szó. A lektorálásnak köszönhetően teljes mértékben a célnyelvet beszélők kulturális és nyelvi sajátosságaihoz és igényeihez igazítható a weboldal, így valóban a kívánt célközönséget érheti el a vállalkozás. Az idegen nyelvre lefordított és lektorált weboldal pedig a szöveges tartalom minőségét tekintve gond nélkül felveheti a versenyt a többi hasonló nyelvű honlappal.

3. Prezentációk

Bizonyos dokumentumtípusok, például PowerPoint prezentációk fordításakor is minden esetben javasolni szoktuk a lektorálási fázis beiktatását, hogy a stílus, a szóhasználat, a központozás, és természetesen a formázás is minden szempontból megfeleljen a felhasználás céljának (például vállalati oktatás vagy továbbképzés, illetve konferenciák esetében, ahol a bemutató háttéranyagként szolgál az elhangzó szöveghez).

4. Hivatalos fordítások

Minden esetben szükség van lektorálásra a hivatalos fordítások (más néven fordítóirodai záradékkal ellátott fordítások) esetében is. A lektorálás ilyenkor kötelező eleme a fordítási folyamatnak, amelynek végén kinyomtatjuk, és irodánk bélyegzőjével látjuk el az elkészült célnyelvi dokumentum minden oldalát, majd nemzeti színű zsineg segítségével összefűzzük a forrásnyelvi szöveggel, továbbá egy úgynevezett fordítóirodai záradékkal, ami igazolja, hogy a LinguaMED fordítóiroda által készített fordítás teljes mértékben megegyezik a forrásnyelvi szöveggel.

A fentieket is szem előtt tartva mindig érdemes egy-egy fordítási projekt kapcsán érdeklődni a lektorálással kapcsolatban, hogy a kézhez kapott fordítás minősége valóban igazodjon a dokumentum felhasználási céljához.

Hasznos lehet még:

A lektorálás típusai

Mi is az a fordítóirodai záradék, és hogy néz ki egy záradékolt fordítás?

Egy másik bejegyzésünkben már ejtettünk szót arról, hogy milyen esetekben van szükség lektorálásra. Ebben a posztban azt a témát járjuk körül, hogy milyen típusai vannak a lektorálásnak. Attól függően, hogy milyen célra szánjuk az elkészült fordítást, többféle lehetőség közül választhatunk.

Összehasonlító lektorálás

Az összehasonlító lektorálás vagy más néven tételes lektorálás a legátfogóbb lektorálási típus, mely során a szakfordítást a forrásnyelvi szöveg párhuzamos olvasásával ellenőrzi a lektor. Ez biztosítja, hogy valóban semmi ne maradjon ki a lefordított szövegből. Az esetleges hiányzó szövegrészek ellenőrzése mellett az összehasonlító lektorálás során a fordítás átnézése a nyelvtan, a stílus és a nyelvezet szempontjából is megtörténik, valamint igény szerint a terminológia megfelelő használata is ellenőrzésre kerül. Az összes lektorálástípus közül ez a legkomplexebb feladat és egyben a leggyakoribb is, hiszen átfogó ellenőrzést tesz lehetővé mindössze egyetlen lépésben.

Szakmai lektorálás

Amennyiben speciális szakszókincset tartalmazó szakmai anyaggal van dolgunk, érdemes a szakmai lektorálást választani, mely során az adott szakterületen jártas, több éves tapasztalattal rendelkező lektor nézi át a lefordított szöveget a megfelelő szóhasználat ellenőrzése végett. A forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg összevetése itt is megtörténik, de a hangsúly ebben az esetben a terminológián van, illetve annak következetes és pontos alkalmazásán. A szakmai lektorálás során a nyelvi szakember elsősorban saját szaktudására támaszkodva végzi el az ellenőrzést, de gyakran különböző szoftveres eszközöket (például terminológiai adatbázist) is igénybe vesz.

Anyanyelvi lektorálás

Az anyanyelvi lektorálás során anyanyelvi szakfordító-lektor olvassa át az elkészült szakfordítást, figyelemmel követve a forrásnyelvi dokumentumban szereplő szöveget is. Az átnézés során nyelvhelyességi és stilisztikai ellenőrzést is végez a lektor, valamint lokalizálja a fordítást, így biztosak lehetünk benne, hogy nem maradnak idegenül hangzó kifejezések a szövegünkben.

Célnyelvi átolvasás

Szintén gyakori lektorálástípus az ún. célnyelvi átolvasás, amely a célnyelvi dokumentumot, azaz a fordítást vizsgálja önmagában, annak nyelvi helyességére és gördülékenységére, valamint a stilisztikai elemekre helyezve a hangsúlyt. A célnyelvi átolvasás elsődleges célja tehát a szövegkoherencia és a könnyebb olvashatóság biztosítása, hogy az elkészült fordítás önmagában is kerek egészet alkosson.

Korrektúraolvasás

Ez a lektorálástípus a nyomdakész szövegek fordításakor szükséges. Amint a fordítást és az igény szerinti lektorálást követően elkészül a nyomdakész verzió, a korrektor ezt olvassa át és javítja az esetleges helyesírási illetve tipográfiai hibákat.

Fontos, hogy az összehasonlító lektorálás, a szakmai lektorálás és az anyanyelvi lektorálás során is legalább két független szakember dolgozik az anyagon: első lépésben a szakfordító elkészíti a fordítást, második lépésben pedig egy másik nyelvi szakember lektorálja azt. Az általános fordítóirodai gyakorlatnak megfelelően a lektor módosítási javaslataival és megjegyzéseivel ellátott szöveg még visszakerül a fordítóhoz, aki véleményezi a javításokat és adott esetben a lektorral konzultálva véglegesíti a fordítást. További közös vonás az előbb felsorolt háromféle lektorálási típusban, hogy mindegyik esetben szükség van a forrásnyelvi szövegre is ahhoz, hogy érdemben lehessen javítani a fordítás minőségén. A forrásnyelvi szöveg nélkül ugyanis rendkívül nehéz dolga lenne a lektornak, így nem is derülne fény például egy esetleges félrefordításra, valamint a stilisztikai javítás is meglehetősen nehézkes lenne. Ezzel szemben, a célnyelvi átolvasás esetében nincs szükség a forrásnyelvi dokumentumra, hiszen a lektor itt kizárólag a célnyelvi szöveggel, azaz a fordítással dolgozik. Az elsődleges cél pedig a gördülékeny, koherens szöveg megalkotása, hogy semmilyen formában ne érződjön rajta, hogy fordításról van szó.

Hasznos lehet még:

4 eset, amikor biztosan szükség van lektorálásra