Könnyebben tanulják újra az anyanyelvüket azok a kisgyermekek, akiket olyan szülők fogadtak örökbe, akik nem az ő anyanyelvüket beszélték, tehát más nyelvi környezetben szocializálódtak. Bár általában nem emlékeznek arra a nyelvre, ami a születésük idején még az anyanyelvük volt, később öntudatlanul is felszínre hozhatják ezeket az információkat a nyelvtanulás során – derül ki a legújabb kutatásokból.

A Royal Society Open Science által publikált tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok az örökbefogadott csecsemők és kisgyermekek, akiket más nyelvi közösséghez tartozó szülők neveltek, később könnyebben tanulták (újra) eredeti anyanyelvüket. A kutatócsoport összesen huszonkilenc, 23 és 41 év közötti koreai felnőttet vizsgált, akiket holland anyanyelvű családok fogadtak örökbe, és az ő nyelvtanulási képességeiket vetették össze 29 holland anyanyelvű, Hollandiában született kontroll vizsgálati alannyal. A vizsgálatba bevonásra került továbbá 85 koreai anyanyelvű kontrollszemély is. A résztvevők mindegyike legalább középiskolai végzettséggel rendelkezett, és egyiküknek sem volt semmilyen hallási vagy beszéddel kapcsolatos rendellenessége, vagy olvasási nehézsége. Az örökbefogadott alanyok közül tizenöt 17 hónapos vagy annál idősebb volt (tehát a beszédtanulás folyamata már elkezdődött), tizennégyen pedig 6 hónap alattiak voltak (tehát a prelingvális, azaz beszédtanulás előtti szakaszban), amikor az adoptálásra sor került.

Maga a kutatás  a következőképpen zajlott: a koreai születésű résztvevőket és a holland kontrollszemélyeket is megkérték, hogy vegyenek részt egy képzésen, ahol azt kellett megtanulniuk, hogyan különböztessék meg a koreai nyelv mássalhangzóit a szavak kiejtése során. A feladatot az tette érdekessé, hogy a mássalhangzóknak ilyen jellegű megkülönböztetése semmilyen formában nincs jelen a holland nyelvben. Fontos megjegyezni továbbá, hogy sem az örökbefogadott alanyok, sem pedig a holland születésű résztvevők nem tanultak korábban koreaiul. A kutatók a képzés előtt és után is felmérték, hogy az egyes csoportok hogyan teljesítettek. Megfigyelték, hogy a koreai születésű alanyok pontszámai jelentős javulást mutattak a koreai nyelv mássalhangzóinak kiejtésében a képzés során a kontrollcsoporthoz képest.

Ami még ennél is fontosabb, hogy a különböző életkorban örökbefogadott koreai születésű résztvevők között nem találtak különbségeket. Mindez arra utal, hogy az a nyelvtudás, amit még csecsemőkorukban elsajátítottak független attól, hogy társult-e hozzá valódi beszédtapasztalat.

Arra vonatkozóan, hogy pontosan melyek azok a tényezők, amelyek képessé teszik az anyanyelvűként született, de ettől eltérő nyelvi környezetben szocializálódott egyéneket e nyelv újratanulására, további kutatások szükségesek.

Forrás:

International Business Times

Royal Society Open Science - tanulmány

A fordítás nemzetközi világnapjának alkalmából úgy gondoltuk, érdemes utánanézni néhány olyan, fordítással és soknyelvűséggel kapcsolatos ténynek, amely nem éppen közismert, vagy legalábbis nekünk meglepetést okozott, mikor rábukkantunk. Például tudták, hogy léteznek hiperpoliglottok, mely szó nem egy rendkívül fürge polinéz nemzetiséget takar?

Lássunk néhány érdekességet a fordítás kezdeteitől napjainkig, illetve ismerkedjünk meg a soknyelvűség csimborasszóival!

A védőszentek szerepeiben jártasabbak számára talán nem meglepetés, hogy a fordítóknak is van védőszentje. Szent Jeromos – a pápa kérésére – az ólatin Biblia (Újszövetség) fordítási hibáit javította ki az eredeti görög nyelvű szöveg alapján, és ahol hiányzott a fordítás, a szükséges kiegészítéseket is beillesztette. Később az általa készített fordítást nevezték el Vulgatának. Az ő tiszteletére, szeptember 30-án ünneplik világszerte a fordítás világnapját az International Federation of Translators kezdeményezésére.

A Biblia a legtöbbet fordított és a legtöbb nyelvre lefordított mű. Eddig több mint 2454 nyelvre fordították le, a különböző nyelvjárásokat is beleértve. A bibliafordítás egyik csodája a Septuaginta, mely a héber nyelvű Ószövetség görög fordításaként 72 bölcs munkája volt az Alexandriában élő görögül tudó zsidók számára. A hagyomány szerint a bölcsek külön-külön láttak neki a fordításnak, 72 nap alatt egyszerre fejezték be, és az elkészült fordítás minden esetben szóról szóra megegyezett.

Szépirodalom terén a legtöbbet fordított szerző nem más, mint az angol krimikirálynő, Agatha Christie. Valószínűleg nehezen találnánk olyan személyvonatot, amelyen az utasok közül valaki ne épp Poirot kalandját olvasná. Gyermekirodalom terén a három legtöbb nyelvre lefordított könyv a Pinocchio története, A kis herceg és az Alíz Csodaországban. A legtöbb nyelvre lefordított magyar nyelvű könyv pedig Az ember tragédiája; összesen 40 nyelvre fordították le, ami nem kis teljesítmény, tekintve, hogy egy drámai költeményről van szó. De vajon lenne-e olyan, aki egy személyben képes lektorálni Madách összes külföldi kiadását? Hogyne!

A világ legtöbb nyelven beszélő emberei, gyűjtőnéven a „poliglottok” és „hiperpoliglottok” több mint öt, de gyakran többtucat nyelven is beszélnek. A leghíresebb hiperpoliglottok között pedig ott találjuk a Gépnarancs íróját, Anthony Burgesst (13 nyelven értett), Giuseppe Caspar Mezzofantit (aki legalább 30 nyelv kiváló ismerője volt, és a 18-19. századi Itáliában élt), Kemény Ferenc fordítót, avagy Francis Kemenit (23 nyelven beszélt és 12 nyelven írt), illetve az idén 75 éves műfordítót, Dabi Istvánt, aki összesen 103 nyelven ért, ami – valljuk be – egészen elképesztő teljesítmény.

De hogy képes valaki több mint száz nyelvet érteni? Dabi István módszerei között ott van a rádióhallgatás, az anyanyelvi beszélőkkel való e-mailezés, kapcsolattartás, de talán leggyakorlatiasabb technikája a következő. Minden nyelvben megtalálhatóak olyan szavak, kifejezések, amelyeket ha ismerünk, képesek vagyunk eligazodni az adott nyelvben. Emellett fontos, hogy a szavakat ne magolós módszerrel tanuljuk, hanem inkább kikövetkeztetéssel, logikus összefüggések keresésével. Azok, akik meglátják a nyelvek közötti átjárásokat, sokkal közelebb kerülnek a nyelv jelenségbeli fogalmához, míg mások, akik a nyelvet gyakorlati szempontból értékelik, könnyen igazodnak el külföldön, és több kapcsolatra tehetnek szert. Mindent összevetve a nyelvek ismeretének számtalan előnye van, érdemes tehát nyelvek tanulni!