Ha valakinek gyorsan van szüksége fordításra, a XXI. században már számos megoldás közül választhat. A mesterséges intelligencia az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött, és lehetővé tette, hogy gyakorlatilag valós időben írott szöveget, vagy akár élőben elhangzó beszédet tudjunk fordítani különböző számítógépes programok és mobilalkalmazások segítségével, mindezt akár teljesen ingyen. A legtöbben rendszeresen élünk is ezekkel a lehetőségekkel a mindennapokban egy-egy internetes keresésnél, utazáskor vagy csupán információszerzésnél. Kézenfekvő lenne tehát a gépi fordítás beépítése a mindennapi vállalati gyakorlatba, elsősorban a költségek és az időtényező csökkentése céljából. A lehetőség természetesen adott, viszont a gépi fordításnak egyelőre számos olyan hiányossága és hátránya van, amivel érdemes tisztában lenni és a módszer vállalati alkalmazását ezek fényében megfontolni.
Hibák és hiányosságok magyar forrás-/célnyelv esetében
Aki próbálkozott már gépi fordítással magyar nyelvről vagy magyar nyelvre, valószínűleg azt gondolja magában, hogy ebben a tekintetben még lenne hová fejlődni. Ha valamilyen idegen nyelvről próbálkozunk, sokszor kapunk megmosolyogtató, rosszabb esetben félrefordított, hibás és hiányos magyar szövegeket, teletűzdelve idegen, esetenként teljesen értelmetlen kifejezésekkel. Így nem lehet szó nélkül elmenni amellett a tény mellett, hogy magyar nyelvről/nyelvre egyelőre meglehetősen sok hibával dolgozik a gép, és nem eléggé kidolgozott szemben például az angol nyelvvel, amivel számos kombinációban meglepően jól boldogul.
Nem elég pontos
Mivel a gép nem tesz mást, mint a fordítandó szöveg szavainak célnyelvi megfelelőjét kikeresi egy adatbázisból, majd előre meghatározott algoritmusok alapján igyekszik megfelelő szórendbe helyezni ezeket (jobb esetben még helyesen ragozza is a szavakat) – a végeredmény azonban sokszor még az informálódásra sem alkalmas. A gyakorlatban tehát mindezt valahogy úgy kell elképzelni, mintha a szótárból keresgélnénk ki a szavakat és szépen egymás mellé pakolnánk. Kontextus nélkül még azt is nehezen lehet eldönteni egy-egy szó esetében, hogy a számos lehetőség közül melyik lehet az adott helyzetben a megfelelő. Ebből következik, hogy a hibázási lehetőség meglehetősen nagy, hiszen könnyen előfordulhat, hogy a gép nem a helyes szót választja, hanem egy gyakrabban használt, de az adott szövegkörnyezetben nem releváns jelentést.
Kevés esetben jelent valódi megoldást
Vitathatatlan, hogy néhány esetben valóban megoldást jelenthet a gépi fordítás, de ugyanúgy tévútra is vihet: a technikai fejlődés ma még nem áll azon a szinten (különösen nem a magyar nyelv esetében), hogy teljes mértékben a gép által készített fordításra hagyatkozhassunk. A folyamatos fejlesztések nem titkolt célja persze az lenne, hogy a gép (a nem is olyan távoli) jövőben felvehesse a versenyt az emberrel és közel ugyanolyan minőségű fordítást tudjon készíteni, jelenleg azonban még viszonylag kevés esetben jelenthet ideális megoldást. Speciális szakmai szövegek (például orvosi, jogi, műszaki vagy marketing anyagok) esetében például szinte biztosan nem kapunk elfogadható végeredményt, és nem várhatunk választékos megfogalmazást, ahogy kifogástalan nyelvtani megoldásokat sem. További problémaként említendő, hogy a gép nem feltétlenül ismeri az adott szöveg esetében használandó szakszókincset vagy ha ismeri, helytelenül alkalmazza azt.
A gép nem tud gondolkodni
Míg az ember számára a szövegkörnyezet segítséget jelenthet a pontosabb fordításban, a gép továbbra sem rendelkezik emberi aggyal és logikával, tehát a kontextust sem minden esetben tudja adekvát módon értelmezni, mindössze azt tudja, amire „megtanították”. A gép gyakorlati tapasztalatokra sem tud hagyatkozni, mindössze adatbázisokban és matematikai képletekben „gondolkodik”. A szleng, a szólások, közmondások, márkanevek, földrajzi nevek, stb. lefordítása például nehézséget okozhat. Természetesen a gép is „tanul” bizonyos értelemben, tehát a folyamatos fejlesztésekkel a használat során felmerülő hibák fokozatosan javíthatók, és kiküszöbölhetők, mindegyik azonban nem. Egyelőre legalábbis.
A humán faktor hiánya
A rálátás, az elemző és szintetizáló gondolkodás, a gyakorlati tapasztalatok, és az érzelmek, azaz a humán faktor hiányzik a gépi fordításból. Vagyis számos olyan tulajdonság, amivel a gépek egyelőre nem rendelkeznek, és talán soha nem is fognak rendelkezni. Az emberi tényező nélkül azonban csak félmegoldást kínál a gép. Ha elfogadható minőségű szakfordítást szeretnénk, akkor a humán nyelvi szakemberek alkalmazása gyakorlatilag megkerülhetetlen. Végezetül pedig ne feledkezzünk meg arról, hogy a számítógépeket, a gépi fordító szoftvereket is emberek tervezték!
Ha ismerjük a gépi fordítás hátrányait és tisztában vagyunk alkalmazásának korlátaival, a módszer valamilyen szinten beilleszthető a mindennapi életbe, szakfordítások esetében azonban még nem képes elfogadható minőségű anyagot létrehozni, így rendszeres és kizárólagos alkalmazása a vállalati gyakorlatban nem javasolt. A gépi fordításoknak egyelőre számos hátulütője van és közel sem jelentenek tökéletes megoldást. Ma még lehetetlen megmondani, hogy meddig fog fejlődni a technológia, és a fejlődésnek milyen szintjén áll meg. Vajon képesek leszünk-e valaha olyan gépet alkotni, ami úgy fordít, mint az ember?
Hasznos lehet még: