megoldasok ha mar nem csokkentheto tovabb a hataridoA lehető legrövidebb határidőt egy-egy szakfordítás esetében a fordító kapacitása határozza meg. Egy szakfordító napi kapacitása, azaz hogy a rendelkezésére álló gépi segédeszközök és szoftverek használatával mennyit tud egy munkanap alatt lefordítani, számos tényezőtől függhet. A normál mennyiség általában 1500-2500 szó között változik. Természetesen van a kapacitásnak egy felső határa, tulajdonképpen fizikai korlátja, ami kb. 4-5 ezer új fordítandó szó, ez az a maximális mennyiség, amit egy sokéves tapasztalattal rendelkező rutinos szakfordító képes lefordítani egy munkanap alatt. Jól látszik, hogy ez a szószám a napi normál fordítási mennyiség két-háromszorosa. Ez a mennyiség tovább már nem, vagy csak nagyon ritka esetekben növelhető. Hozzá kell tennünk azonban, hogy ezek a számok átlagos nehézségű szövegre vonatkoznak. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor a fordítandó szöveg speciális szakterülete miatt a megszokottnál jóval több utánajárást igényel, így a fenti maximális napi fordítási mennyiség is csökkenhet. Milyen megoldásokkal élhet a megrendelő, ha a fizikai korlátokból adódóan limitált a napi fordítható szómennyiség?


Több szakfordító bevonása

Ha a munka valóban nagyon sürgős, de a határidő már nem csökkenthető, megoldást jelenthet, ha több fordító között osztjuk fel az anyagot. Ennek a módszernek az a hátulütője, hogy minőségromlás nélkül csak abban az esetben alkalmazható, ha a forrásnyelvi anyag több dokumentumból áll, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak egymáshoz.

Több szakfordító bevonása + technológiai megoldások

Ha egyetlen hosszabb dokumentum, vagy több egymással összefüggő dokumentum fordítására van szükség, akkor a felosztásnak köszönhetően elméletileg minél több fordító dolgozik az anyagon, annál rövidebb idő alatt elkészíthető a munka. Sajnos ez a valóságban nem pontosan így működik, azaz nem lehet csupán az időtényezőre redukálni a kérdést. Ha több szakfordító dolgozik egyetlen anyagon, a felosztott szöveg koherenciája, és a konzisztens terminológia használat a két legnagyobb áthidalandó probléma. A különböző szoftveres eszközök, mint például a fordításszerver, a fordítási memóriák vagy a terminológiai adatbázisok ezek egy részére valóban jelenthetnek megoldást. Ahhoz, hogy a minőségromlást elkerüljük, az elkészült fordításokat egy tapasztalt lektornak kell egységesítenie, hogy a végeredmény ne egy „patchwork” munka legyen, amelynek részei külön-külön megállják ugyan a helyüket, de nem alkotnak értelmes, koherens és egységes szöveget. A lektorálást úgy kell elvégezni, hogy a célnyelvi szövegen ne érződjön, hogy valójában hány fordító dolgozott rajta. Ehhez a lektornak sokkal nagyobb munkájába és több erőfeszítésébe, nem utolsósorban pedig idejébe fog kerülni a lektorálási munka elvégzése. Így a folyamat végére egy olyan fordítást kapunk, ami minőségében egyáltalán nem, vagy minimális mértékben különbözik attól a fordítástól, amelyen mindössze egyetlen fordító és lektor dolgozott volna, az időfaktor tekintetében viszont majdnem ugyanott vagyunk: a határidők szinte egyáltalán nem csökkentek. A különbség mindössze annyi, hogy jóval több szakember került bevonásra az adott munkára, így ez a megoldás tovább növeli a költségeket.

Részteljesítések

Amikor a határidők már nem csökkenthetők tovább a minőségromlás veszélye nélkül, amit a legtöbb esetben szoktunk megrendelőinknek javasolni, az a részteljesítések küldése. Azonban ez sem jelenthet tökéletes megoldást, hiszen az átfogó minőségellenőrzést a teljes fordítás és lektorálás elkészülését követően tudjuk csak elvégezni a teljes szövegre vonatkozóan. A részteljesítés tehát szintén nem minősül végleges anyagnak, de hasznos lehet a munkafolyamatok haladása végett.

A fenti megoldások egyike sem ideális ugyan, de nagy segítséget jelenthetnek, ha valóban szorít a határidő. Általánosságban nem javasoljuk a sürgős, illetve expressz határidős fordítást. Ha a tervezési fázisban még megoldható, érdemes elegendő időt szánni a fordítási munkák elkészítésére, hogy elkerüljük a rohammunkában végzett fordítás okozta esetleges minőségromlást.

2017. január 10., kedd 12:53

Jelnyelvről fordít a SignAloud kesztyű

Senki sem vitathatja, hogy sok más területhez hasonlóan a fordítási iparágban is egyre nagyobb szerepet kapnak a legújabb technológiai vívmányok. Ezek többsége egyelőre csupán arra hivatott, hogy a humán szakemberek munkáját segítse, a legmerészebb próbálkozások viszont már arra is kísérletet tesznek, hogy helyettük végezzék el a fordítási, tolmácsolási munkát.SignAloud

Navid Azodi és Thomas Pryor, a Washingtoni Egyetem két másodéves hallgatója is egy ilyen forradalmi eszközt fejlesztett: SignAloud elnevezésű találmányuk 2016-ban elnyerte a Lemerson-MIT hallgatói díját. A SignAloud egy olyan kesztyű, amely képes a jelnyelvet élőbeszéddé alakítani, pontosabban az amerikai jelnyelvet alakítja át angol beszélt nyelvvé. A kesztyű kézre és csuklóra rögzített beépített szenzorai érzékelik a kezek helyzetét és mozgását, majd ezeket az adatokat Bluetooth segítségével egy számítógépnek továbbítják feldolgozásra. A számítógép felismeri és értelmezi a kapott jelet, majd a hozzátartozó szót vagy kifejezést szöveg vagy beszéd formájában jeleníti meg.

A két fiatal feltalálót nemes célok vezérelték: Navid és Thomas vélekedése szerint a kommunikációhoz való hozzáférés alapvető emberi jog, és mindenkinek lehetőséget kell biztosítani, hogy a globális közösség tagja lehessen. A siketek és nagyothallók számára azonban mindez komoly akadályokba ütközhet. Többségük ugyanis csak jelnyelven képes kommunikálni, míg a halló emberek a szóbeli kommunikációt részesítik előnyben, a jelnyelvet pedig csak nagyon kevesen ismerik. Ez a siketek és nagyothallók számára olyan hátrányt jelent, ami miatt sokszor kívülállónak és kirekesztettnek érzik magukat, hiszen csak nagy nehézségek árán tudják magukat megértetni a hallókkal.

A két amerikai egyetemista egy olyan eszköz kifejlesztésében gondolkodott tehát, ami képes a jelnyelvet szöveggé, illetve beszéddé alakítani. Legfőbb céljuk az volt, hogy a siketek és nagyothallók közösségéhez tartozók is ugyanolyan esélyekkel indulhassanak a kommunikáció terén, és fogyatékosságuk ne hátráltassa őket a mindennapi kommunikáció során. Mivel a piacon eddig nem volt elérhető olyan eszköz, ami a siketek kommunikációját ilyen mértékben segítette volna, valóban hiánypótló találmányról van szó. A világ különböző országaiban élő mintegy 70 millió siket számára ez valóban forradalmi újítást jelenthet, hiszen így végre előttük is megnyílik a lehetőség, hogy akadály nélkül kommunikáljanak gyakorlatilag bárkivel.

 

Forrás: YouTube

 

 

LinguaMED Szeged oktatas 2Idén november közepén már második alkalommal nyílt lehetőségünk ellátogatni Szegedre, ahol a Szegedi Orvostudományi Egyetem Orvosi Karának Orvosi Szakfordító- és Kommunikátorképzése részéről kaptunk meghívást, hogy tartsunk előadást a fordítás világáról, a fordítói munkáról és fordítóirodákkal való együttműködésről a leendő orvos-szakfordítók részére. Az előadás során az első- és másodéves fordítóképzős hallgatókkal egy átfogó beszélgetés keretében megosztottuk évtizedes tapasztalatainkat, illetve hasznos tippekkel és tanácsokkal láttuk el őket a szakfordítói munkával kapcsolatosan. 

Fordítóirodánk rövid bemutatását követően több témát is érintettünk. A hallgatók megtudhatták például, hogy milyen feltételei vannak az együttműködésnek egy szabadúszó fordító és egy fordítóiroda között, illetve hogy milyen elvárásokat támaszt egy fordításszolgáltató az alvállalkozóként dolgozó fordítók felé. Természetesen elmondtuk azt is, hogy a leendő szakfordítók mire számíthatnak egy esetleges jövőbeni együttműködés esetén, mi az, amit fordítóirodaként kínálni tudunk a számukra. A fordítóképzős hallgatók arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy milyen minőségi követelményeknek kell megfelelnie egy profi szakfordító által készített fordításnak. Szó esett arról is, hogy melyek a leggyakrabban előforduló hibák a leadott fordításokban, mi az, amire kiemelten figyelni kell. Végül pedig beLinguaMED Szeged oktatasszéltünk arról is, hogy melyek a legnépszerűbb fordítástámogató szoftverek, illetve pontosan mire van szükség egy szakfordítói vállalkozás elindításához.

Nagyon örültünk az érdeklődésnek és annak, hogy lehetőségünk nyílt a felénk záporozó kérdések megválaszolására is. Megnyugtató volt látni, hogy az intézmény nemcsak a képzésre fordít gondot, hanem gondol a hallgatók jövőjére is az ehhez hasonló kezdeményezésekkel.

Az előadás remek lehetőséget teremtett arra, hogy megismerkedjünk az orvos-szakfordítók ifjú generációjával, ők pedig képet kapjanak a valós piaci viszonyokról, megkönnyítve számunkra a később fordítói munkát. Reméljük, hogy a jövőben is lesz még lehetőségünk hasonló előadást tartani a leendő szakfordítók részére, és jövőre is találkozhatunk!

A képzésről bővebb információ a Szegedi Tudományegyetem honlapján érhető el.

Bizonyára világszerte sok gyerek és felnőtt várja már a hamarosan megjelenő legújabb Disney filmet, amely Magyarországon és néhány más európai országban jogvédelmi okokból Vaiana címmel kerül a mozikba. A tahiti gyerekeknek azonban eggyel több okuk van az örömre: ez az első Disney rajzfilm, amelyet az anyanyelvükön is megnézhetnek majd!

A Walt Disney Animation Studios 56. egészestés animációját Ron Clements és John Musker (A kis hableány, A hercegnő és a béka, Aladdin) rendezte, és Amerikában hálaadáskor, Magyarországon pedig december elején mutatják be.Vaiana bébi

A rajzfilm több szempontból is említésre méltó: zenéjét Lin-Manuel Miranda, a Hamilton című Broadway-musicallel 11 Tony-díjat nyert zeneszerző írta, a címszereplő pedig a Disney első polinéz nőalakja, akinek eredeti hangját a 15 éves hawaii születésű Auli'i Cravalho kölcsönzi. Osnat Shurer producer elmondta, hogy a film lefordításának ötlete Hinano Murphy-től származik. Amikor a stáb öt évvel ezelőtt ellátogatott az országba, Hinano Murphy, a Te Pu Atiti‘a Alapítvány igazgatója és férje, Frank Murphy a Berkeley Egyetem Gump Kutatóállomásának botanikusa szakértőként, helyi kulturális és biokulturális tanácsadóként segítették a film készítését. Hinano ekkor kérte meg a producereket, hogy fordítsák le a rajzfilmet tahiti nyelvre is. Elmondása szerint mivel ez veszélyeztetett nyelv, ezért új módszerek szükségesek az életben tartásához. Egy tahiti nyelvű rajzfilm kiváló eszköz lehet erre, sőt, rem élhetőleg pedagógiai eszközként fogják majd használni az elkövetkezendő évtizedekben.

 

Mivel a casting még csak most kezdődik, és a felvételre a következő hónapok során kerül majd sor, a tahitiaknak még várniuk kell arra, hogy az anyanyelvükön tekinthessék meg a polinéz lány kalandjait. Addig is megnézhetik a francia verziót, amelyet Vaiana: La Legende du Bout du Monde (Vaiana: A világvégi legenda) címmel mutatnak be az országukban november 30-án.

Vaiana 2Érdekesség egyébként, hogy az utóbbi változat vitát szított Francia Polinézia lakosai körében. Az előzetes megjelenését követően kiderült ugyanis, hogy a francia szinkronban egyetlen polinéz származású színész sem szerepel annak ellenére, hogy az angol eredetiben a két főszereplőt, Moanát a hawaii származású Auli'i Cravalho, Mauit pedig a szamoai származású Dwayne Johnson szinkronizálja. A felháborodott Disney-rajongók közösségi oldalakon adtak hangot felháboro

dásuknak; sőt: petíciót is indítottak, amelyben követelik, hogy a Disney – az angol eredetihez hasonlóan - polinéz szinkronszínészt válasszon Moana (azaz a francia változatban Vaiana) és Maui szerepére. Mivel Francia Polinézia Franciaország tengerentúli területe, bőven lenne lehetőség francia anyanyelvű polinézeket találni legalább a két főszereplő megszemélyesítéséhez. Két ismert polinéz híresség, Yves Edouard Malakai színész, forgatókönyvíró és Ken Carlter énekes, zenei producer már el is készítették a saját változatukat a film előzetesének szinkronjából.

Figyelembe véve Franciaország szoros kulturális kötelékeit a régióval, valamint azt, hogy a Disney számára milyen fontos a sokszínűség megjelenítése, reméljük, hogy a végleges francia változatban figyelembe veszik majd a polinéz nézők kérését. 

 

Forrás: 

Index

The Walt Disney Company

The Monsoon Project

2016. október 24., hétfő 13:22

Hogyan dolgozza fel a kutyák agya a beszédet?

Vajon érti-e Buksi, amit mondunk neki, vagy csak arra reagál, ahogyan mondjuk? Megértik-e a kutyák az emberi beszédet, vagy csak a testbeszédünkből és a hangsúlyunkból következtetnek? Bizonyára sokakat foglalkoztat ez a kérdés. Magyar kutatók egy világelső kísérlet során nemrég meg is találták rá a választ.

Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kísérlete világszerte ismertté vált, a Science című tudományos folyóirat és a New York Times is jelentetett meg cikket az áttörést jelentő kutatásról és annak eredményéről.

A magyar kutatók a világon először vizsgálták a kutyák beszédértését. Az Andics Attila agykutató által vezetett kísérletben 13 családi kutya vett részt, akiket betanítottak, hogy az MRI vizsgálat alatt teljesen mozdulatlanok maradjanak. Fontos, hogy a kutyusok önkéntesek voltak, szívesen vettek részt a kísérletben, és bármikor lehetőségük volt abbahagyni azt.Kutyak Linguamed

Az MRI készülékben fekvő önkéntesek dicsérő, illetve semleges jelentésű szavakat hallottak, mindkettőt kétféle módon: dicsérő, illetve semleges hangsúllyal. A kutyák agyáról készült felvételek azt mutatták, hogy az értelmes szavakat az agyuk bal féltekéje, az intonációt pedig a jobb félteke érzékelte – éppúgy, mint az embernél. Amikor a pozitív jelentésű szavakat dicsérő hangsúllyal hallották, az agyukban található „jutalomközpont” aktiválódott, érdekes módon ellenkező esetben azonban ez az aktiválódás nem jelentkezett. Ez azt jelenti, hogy a kutyák nemcsak a hangsúlyt értik, de a szavak jelentését is, és a kettőt integrálva értelmezik a beszédet, éppúgy, mint az ember.

A válasz a kérdésre tehát az, hogy nemcsak a hangsúlyt, de a szavaink jelentését is megértik a kutyák. Vagyis – bár a szavakat az ember találta fel – a beszéd nem kizárólag az emberre jellemző. Andics Attila szerint a beszédértés képessége megelőzte az emberi beszéd kialakulását, hiszen bár csak az ember használ szavakat, nem csak a mi agyunk képes felfogni azokat.

A kutatás eredményeit látva talán még jobban odafigyelünk majd arra, hogyan és mit mondunk a kutyusoknak.

 

Forrás:

MENTAL FLOSS
New York Times
Science folyóirat
Nol.hu 

 

A fordítás nemzetközi világnapjának alkalmából úgy gondoltuk, érdemes utánanézni néhány olyan, fordítással és soknyelvűséggel kapcsolatos ténynek, amely nem éppen közismert, vagy legalábbis nekünk meglepetést okozott, mikor rábukkantunk. Például tudták, hogy léteznek hiperpoliglottok, mely szó nem egy rendkívül fürge polinéz nemzetiséget takar?

Lássunk néhány érdekességet a fordítás kezdeteitől napjainkig, illetve ismerkedjünk meg a soknyelvűség csimborasszóival!

A védőszentek szerepeiben jártasabbak számára talán nem meglepetés, hogy a fordítóknak is van védőszentje. Szent Jeromos – a pápa kérésére – az ólatin Biblia (Újszövetség) fordítási hibáit javította ki az eredeti görög nyelvű szöveg alapján, és ahol hiányzott a fordítás, a szükséges kiegészítéseket is beillesztette. Később az általa készített fordítást nevezték el Vulgatának. Az ő tiszteletére, szeptember 30-án ünneplik világszerte a fordítás világnapját az International Federation of Translators kezdeményezésére.

A Biblia a legtöbbet fordított és a legtöbb nyelvre lefordított mű. Eddig több mint 2454 nyelvre fordították le, a különböző nyelvjárásokat is beleértve. A bibliafordítás egyik csodája a Septuaginta, mely a héber nyelvű Ószövetség görög fordításaként 72 bölcs munkája volt az Alexandriában élő görögül tudó zsidók számára. A hagyomány szerint a bölcsek külön-külön láttak neki a fordításnak, 72 nap alatt egyszerre fejezték be, és az elkészült fordítás minden esetben szóról szóra megegyezett.LinguaMED A forditas nemzetkozi vilagnapjara

Szépirodalom terén a legtöbbet fordított szerző nem más, mint az angol krimikirálynő, Agatha Christie. Valószínűleg nehezen találnánk olyan személyvonatot, amelyen az utasok közül valaki ne épp Poirot kalandját olvasná. Gyermekirodalom terén a három legtöbb nyelvre lefordított könyv a Pinocchio története, A kis herceg és az Alíz Csodaországban. A legtöbb nyelvre lefordított magyar nyelvű könyv pedig Az ember tragédiája; összesen 40 nyelvre fordították le, ami nem kis teljesítmény, tekintve, hogy egy drámai költeményről van szó. De vajon lenne-e olyan, aki egy személyben képes lektorálni Madách összes külföldi kiadását? Hogyne!

A világ legtöbb nyelven beszélő emberei, gyűjtőnéven a „poliglottok” és „hiperpoliglottok” több mint öt, de gyakran többtucat nyelven is beszélnek. A leghíresebb hiperpoliglottok között pedig ott találjuk a Gépnarancs íróját, Anthony Burgesst (13 nyelven értett), Giuseppe Caspar Mezzofantit (aki legalább 30 nyelv kiváló ismerője volt, és a 18-19. századi Itáliában élt), Kemény Ferenc fordítót, avagy Francis Kemenit (23 nyelven beszélt és 12 nyelven írt), illetve az idén 75 éves műfordítót, Dabi Istvánt, aki összesen 103 nyelven ért, ami – valljuk be – egészen elképesztő teljesítmény.

De hogy képes valaki több mint száz nyelvet érteni? Dabi István módszerei között ott van a rádióhallgatás, az anyanyelvi beszélőkkel való e-mailezés, kapcsolattartás, de talán leggyakorlatiasabb technikája a következő. Minden nyelvben megtalálhatóak olyan szavak, kifejezések, amelyeket ha ismerünk, képesek vagyunk eligazodni az adott nyelvben. Emellett fontos, hogy a szavakat ne magolós módszerrel tanuljuk, hanem inkább kikövetkeztetéssel, logikus összefüggések keresésével. Azok, akik meglátják a nyelvek közötti átjárásokat, sokkal közelebb kerülnek a nyelv jelenségbeli fogalmához, míg mások, akik a nyelvet gyakorlati szempontból értékelik, könnyen igazodnak el külföldön, és több kapcsolatra tehetnek szert. Mindent összevetve a nyelvek ismeretének számtalan előnye van, érdemes tehát nyelvek tanulni!

2. oldal / 4