Köztudott, hogy az emberek tele vannak előítéletekkel. Egy kutatásból azonban kiderül, hogy az emberi nyelvet az úgynevezett „gépi tanulás” útján megtanuló számítógépek „megöröklik” a nyelvben rejlő sztereotípiákat is.

A gépi tanulás lényege, hogy a számítógép példák alapján önállóan felismer összefüggéseket, illetve szabályszerűségeket, amelyet általánosítva szabályokat alkot. Ezeket alkalmazva pedig új adatokban is fel tudja ismerni a megtanult összefüggéseket.

A Princeton Egyetem informatikusainak kutatásából kiderül, hogy az algoritmus segítségével angol nyelven tanuló számítógépek előítéletes nyelvhasználók. A számítógépek ugyanis az emberi nyelvből vett példák alapján tanulnak. Ebben a kísérletben egy közel 1 billió szóból álló internetes korpuszt használtak. A program a szavak egymáshoz való közelsége alapján alkotott kapcsolatot azok jelentése között. Ezt vizsgálva a kutatók meglepő eredményre jutottak: a számítógépek asszociációi pontosan tükrözték az emberi előítéleteket.LinguaMED a szamitogepek megtanuljak az eloiteleteinket

A nőkkel kapcsolatos kifejezéseket például kevésbé társították olyan szavakkal, mint „fizika”, „technológia”, vagy „NASA”; illetve feketék neveit sokkal inkább társították olyan negatív fogalmakhoz, mint „gyilkosság”, illetve „erőszak”.

Amikor a kutatók a nőkre jellemző szavak és a különböző foglalkozások neve közötti összefüggést vizsgálták, arra a meglepő következtetésre jutottak, hogy a szavak közötti kapcsolatok erőssége pontosan visszaadta a nők arányát az adott szakmában.

Természetesen meg kell jegyezni, hogy a kutatás csak az angol nyelvvel dolgozott, így a következtetések csak ezzel kapcsolatban vonhatók le.

A kutatás is bizonyítja, hogy a számítógép a tanulási folyamat során a nyelvünkben kódolt sztereotípiákat nyelvi tényként interpretálja, ugyanakkor a számítógépek nyelvtudása az emberek nyelvhasználata alapján az emberi társadalmat tükrözi.

Az ilyen „előítéletes” algoritmusok sok szempontból hatással vannak az életükre (például Amerikában egy programot használnak annak megítélésére, hogy egy bűnöző mekkora valószínűséggel követ el újra bűncselekményt). Valójában azonban ezeknek az algoritmusoknak a programozásáért felelős emberek azok, akik befolyásolhatják, hogy hogyan hatnak az életünkre ezek a programok.

Forrás: NOVA Next

 

2017. január 10., kedd 12:53

Jelnyelvről fordít a SignAloud kesztyű

Senki sem vitathatja, hogy sok más területhez hasonlóan a fordítási iparágban is egyre nagyobb szerepet kapnak a legújabb technológiai vívmányok. Ezek többsége egyelőre csupán arra hivatott, hogy a humán szakemberek munkáját segítse, a legmerészebb próbálkozások viszont már arra is kísérletet tesznek, hogy helyettük végezzék el a fordítási, tolmácsolási munkát.SignAloud

Navid Azodi és Thomas Pryor, a Washingtoni Egyetem két másodéves hallgatója is egy ilyen forradalmi eszközt fejlesztett: SignAloud elnevezésű találmányuk 2016-ban elnyerte a Lemerson-MIT hallgatói díját. A SignAloud egy olyan kesztyű, amely képes a jelnyelvet élőbeszéddé alakítani, pontosabban az amerikai jelnyelvet alakítja át angol beszélt nyelvvé. A kesztyű kézre és csuklóra rögzített beépített szenzorai érzékelik a kezek helyzetét és mozgását, majd ezeket az adatokat Bluetooth segítségével egy számítógépnek továbbítják feldolgozásra. A számítógép felismeri és értelmezi a kapott jelet, majd a hozzátartozó szót vagy kifejezést szöveg vagy beszéd formájában jeleníti meg.

A két fiatal feltalálót nemes célok vezérelték: Navid és Thomas vélekedése szerint a kommunikációhoz való hozzáférés alapvető emberi jog, és mindenkinek lehetőséget kell biztosítani, hogy a globális közösség tagja lehessen. A siketek és nagyothallók számára azonban mindez komoly akadályokba ütközhet. Többségük ugyanis csak jelnyelven képes kommunikálni, míg a halló emberek a szóbeli kommunikációt részesítik előnyben, a jelnyelvet pedig csak nagyon kevesen ismerik. Ez a siketek és nagyothallók számára olyan hátrányt jelent, ami miatt sokszor kívülállónak és kirekesztettnek érzik magukat, hiszen csak nagy nehézségek árán tudják magukat megértetni a hallókkal.

A két amerikai egyetemista egy olyan eszköz kifejlesztésében gondolkodott tehát, ami képes a jelnyelvet szöveggé, illetve beszéddé alakítani. Legfőbb céljuk az volt, hogy a siketek és nagyothallók közösségéhez tartozók is ugyanolyan esélyekkel indulhassanak a kommunikáció terén, és fogyatékosságuk ne hátráltassa őket a mindennapi kommunikáció során. Mivel a piacon eddig nem volt elérhető olyan eszköz, ami a siketek kommunikációját ilyen mértékben segítette volna, valóban hiánypótló találmányról van szó. A világ különböző országaiban élő mintegy 70 millió siket számára ez valóban forradalmi újítást jelenthet, hiszen így végre előttük is megnyílik a lehetőség, hogy akadály nélkül kommunikáljanak gyakorlatilag bárkivel.

 

Forrás: YouTube

 

 

Napjainkban nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a technológiai fejlődés minden téren begyűrűzik az életünkbe – nincs ez másként a fordítási iparágban sem. De mégis hogyan hat mindez a fordítás minőségére és hogyan tükröződnek a technológiai vívmányok például a fordítási díjakban?

Egy korábbi bejegyzésünkben már ejtettünk szót a fordítástámogató szoftverek használatáról. A számítógép megjelenésével és annak elterjedésével, az 1980-as évektől kezdve kezdtek felbukkanni és egyre inkább teret nyerni maguknak a különböző fordítástámogató szoftverek és egyéb olyan számítógépes programok, amelyek a fordítási folyamat során használhatóak. Cikkünkben röviden bemutatunk néhányat a leggyakrabban használat szoftverek közül.

A fordítási memóriák és CAT szoftverek gondoskodnak arról, hogy a lefordított szövegek egységes formában tárolhatók és a későbbi projektek során újrafelhasználhatók legyenek. Így az elmenthető szöveg mennyiségének már nem az emberi memória korlátozott kapacitása, hanem csupán számítógépünk tárhelye szab határt. Az ismétlődő szövegrészek, illetve részleges találatok révén pedig a fordítási költségek és az átfutási idők is csökkenhetők. 

Linguamed_techn_fejlodes

Az optikai karakterfelismerő szoftverek segítségével jelentősen lecsökkenthető a nem szerkeszthető formátumú (pl. PDF vagy szkennelt) dokumentumok feldolgozásához és az árajánlatok elkészítéséhez szükséges idő, a célnyelvi dokumentum pedig a forrásnyelvivel szinte megegyező formátumban készülhet el. Nincs szükség tehát a szöveg időigényes begépelésére, és minimális utószerkesztési munkával összehasonlíthatatlanul jobb végeredményt kapunk a formátumot tekintve. Ömlesztett szöveg helyett a megrendelő az eredeti dokumentummal csaknem azonos formában kapja meg a fordítást. A karakterfelismerő szoftverek segítségével szinte bármilyen fájlformátumban kapott anyag szószáma pontosan meghatározható, a fordítandó szövegmennyiség pontos ismeretében pedig könnyebben és precízebben megadhatóak a fordítási díjak, illetve a határidő.

A minőségellenőrző szoftverek az elkészült fordítás minőségét garantálják oly módon, hogy a konzisztenciát, a különböző egyezési vagy lokalizációs hibákat, illetve esetleges hiányosságokat ellenőrzik. Ezeknek a szoftvereknek kiemelt jelentősége van nagyobb terjedelmű, több száz vagy akár ezer oldalt is meghaladó szövegek esetén, ugyanakkor folyamatos, hosszú távú munka során is sokoldalúan felhasználhatóak.

A különböző szószedeteket, terminológiai adatbázisokat kezelő szoftverek szintén a minőséget növelik, a konzisztens szóhasználat biztosítása révén. További előnyük, hogy kivétel nélkül beépíthetőek a megrendelő egyedi igényei a szakkifejezések használatára vonatkozóan.

A projektkezelő programoknak köszönhetően könnyen átláthatóvá, gördülékenyebbé, pontosabbá, és gyorsabbá válik a fordítási projektek és a különböző adatbázisok nyomon követése, ez pedig előnyös mind a megrendelőnek, mind pedig a fordítóirodának. 

A helyesírás-ellenőrző szoftverek a korrektúrázási, utolsó ellenőrzési fázisban gondoskodnak arról, hogy egyetlen elütés vagy helyesírási hiba se maradjon észrevétlen.

A fenti példákból is jól látható, hogy a különböző szoftverek más-más módon ugyan, de kivétel nélkül hozzájárulnak a még magasabb szintű minőség előállításához, és ezáltal jobb ár-érték arány biztosításához. Kiemelt fontosságú tehát a technológiai vívmányok folyamatos nyomon követése, hiszen azok naprakész módon történő hasznosítása és az újdonságok fordítási munkafolyamatba történő beillesztése eredményesen egészíti ki a szakfordítók, lektorok, korrektorok és projektmenedzserek munkáját.

 

Hasznos lehet még:

Jelnyelvről fordít a SignAloud kesztyű

11 érv a fordítástámogató szoftver használata mellett