Nyomtatás
2017. november 27., hétfő 12:18

Minőség-ellenőrző szoftverek szerepe a szakfordításban

Értékelés:
(0 szavazat)

minoseg ellenorzes LinguaMED

A minőség-ellenőrzés a fordítási folyamat szerves részét képezi és a minőségbiztosítás szempontjából is kulcsszerepet játszik. Még a legrutinosabb szakfordítóval is előfordulhat, hogy egy-egy apróság elkerüli a figyelmét, tehát az emberi tényező is nagyban befolyásolhatja a fordítások minőségét. A minőség-ellenőrzés célja, hogy a fordítás elkészülését követően azonosítsa a célnyelvi szövegben esetlegesen előforduló hibákat, javítva ezzel a fordítás minőségét. Ha egy fordító vagy fordítóiroda valóban jó minőségű fordítást szeretne kiadni a kezéből, ez a lépés nem kerülhető meg.

A minőség-ellenőrzés végezhető manuálisan, független szakfordító/lektor által, illetve rendelkezésre állnak különféle szoftverek, amelyekre szintén támaszkodhatunk a folyamat során.

Szoftvertípusok

Ma már szinte minden fordítási munka valamilyen fordítástámogató szoftverrel készül, a gyártók pedig beépítették termékeikbe a minőség-ellenőrző funkciót, aminek köszönhetően újabb eszközök használata nélkül is végezhető minőség-ellenőrzés. Vannak azonban olyan szoftverek is, amelyek kifejezetten a fordítás minőségét hivatottak ellenőrizni, de nem képezik a fordítástámogató eszközök részét, hanem külön kell őket letölteni, illetve telepíteni. Ilyenek például a QA Distiller, ApSIC Xbench, ErrorSpy, Okapi CheckMate, Verifika, és a Linguistic Toolbox.

Ami közös a minőség-ellenőrző programokban – akár a fordítástámogató szoftverekbe integráltan, akár külön álló formában használjuk őket –, hogy kétnyelvű (forrás- és célnyelvi szöveget is tartalmazó) fájlokkal dolgoznak. Ezen túl azonban már lehetnek eltérések az egyes eszközök között felhasználói felület, ellenőrzési paraméterek, ellenőrizhető fájltípusok és a különféle funkciók tekintetében. Lényegében a fordító, illetve fordítóiroda preferenciáján múlik, hogy használ-e ilyen szoftvert, és ha igen, melyikkel dolgozik a számos szoftver közül, és melyiket építi be a minőség-ellenőrzés folyamatába.

Hogy működik?

A minőség-ellenőrző szoftver a fordítástámogató szoftverrel készült kétnyelvű fájlokat elemzi, és egy hibalistában jeleníti meg az észlelt problémákat, külön feltüntetve az adott szegmensek számát. A felhasználó ezután végignézi a listát, és ellenőrzi az egyes szegmenseket, és elvégzi a szükséges módosításokat, javításokat.

Ahhoz, hogy a minőség-ellenőrzés hatékony legyen, és valóban segítse a munkát és javítsa a minőséget, tisztában kell lenni azzal is, hogy milyen feladatokra célszerű használni és mikor nem érdemes alkalmazni a szoftveres lehetőségeket.

Mi az, amit minőség-ellenőrző szoftver segítségével ellenőrizni lehet?

  • teljes-e a fordítás, azaz nem hiányzik-e valamely szegmens célnyelvi megfelelője
  • a fordítás valóban konzisztens-e, vagyis azonos forrásnyelvi szegmensek azonos módon lettek-e lefordítva az adott fájl, illetve a teljes szöveg szintjén
  • a fordításhoz rendelkezésre álló szószedet/terminológiai adatbázis megfelelő és konzisztens alkalmazása
  • a forrásnyelvi szegmenssel megegyező célnyelvi szegmensek
  • központozás
  • kisbetűk-nagybetűk
  • számok, mértékegységek, dátumok, időpontok
  • formázással kapcsolatos hibák/hiányosságok, tagek
  • hiányzó/felesleges rövidítések
  • szöveghossz (amennyiben limitált a célnyelvi szöveg terjedelme)
  • túl hosszú vagy túl rövid-e a célnyelvi szegmens (ez utalhat arra, hogy esetleg kimaradt belőle valami, vagy felesleges betoldás található benne)
  • véletlenül ismétlődő szavak
  • változatlanul hagyott fuzzy találatok (tehát az olyan részleges találatok, amelyeket a fordítási memória adott, ám a fordító utólagos módosítás nélkül hagyta őket jóvá)
  • felesleges szóközök
  • hiányzó/felesleges zárójelek, idézőjelek
  • regisztrált védjegy szimbólum használata
  • helyesírás-ellenőrzés

Jól látszik, hogy a szoftver elsősorban a viszonylag nehezen észrevehető hibákat segít azonosítani, amelyek fölött könnyebben átsiklik az ember. A lista természetesen nem teljes, de ezek azok a funkciók, amelyek a legtöbb ilyen programban megtalálhatóak. Az elemzési paraméterek az egyes szoftverek esetében természetesen változhatnak, bizonyos programok kevesebb funkcióval rendelkeznek, míg mások részletesebb, pontosabb ellenőrzést tesznek lehetővé vagy éppen többféle fájltípust képesek feldolgozni.

Mi az, amire nem alkalmas a minőség-ellenőrző szoftver?

  • félrefordítások, illetve a forrásnyelvi szöveg helytelen értelmezéséből adódó hibák azonosítása
  • nem minden esetben képes felismerni a kihagyásokat, vagy felesleges betoldásokat
  • stilisztikai, megfogalmazásbeli javítások elvégzése
  • helytelen stílus, nyelvi regiszter azonosítása, illetve javítása
  • nyelvtani hibák azonosítása
  • megrendelői utasítások megfelelő követése
  • referenciaanyagok használatának ellenőrzése
  • célközönség igényeinek megfelelő-e a fordítás
  • szövegkohézió, koherencia (gördülékenység) ellenőrzése
  • érthetőség megítélése

A felsorolásból jól látszik, hogy a nyelvi készséghez kapcsolódó, illetve megfogalmazásbeli hibákat, vagyis azokat a paramétereket nem képes a szoftver ellenőrizni, amelyek elsődlegesen a megértéshez, kreativitáshoz kapcsolódnak. A mesterséges intelligencia egyelőre még nem áll a fejlődésnek azon a fokán, hogy teljes mértékben helyettesítse a humán szakfordítók/nyelvi lektorok munkáját. Világos azonban, hogy számos paraméter tekintetében nagyszerű segédeszköz lehet a szoftver, ugyanis a minőség-ellenőrzés számos lépése automatizálható, így jelentősen javulhat a minőség.

Szót kell ejteni viszont azokról az esetekről is, amikor fals pozitív találatokat ad a program, vagyis a hibalistában olyan dolgot találunk, ami valójában nem is hiba. Például ilyen lehet, amikor túl hosszúnak vagy túl rövidnek ítél egy célnyelvi szegmenst, ami teljesen rendben van bizonyos nyelvi viszonylatok esetében. Ugyanígy jelezheti például, hogy egy fordításból hiányzik egy szám, ha mondjuk a forrásnyelvi szegmensben található számmal kiírt adatot betűvel írjuk át a célnyelvi szövegben. Ha alaposak akarunk lenni, ezeket a fals találatokat is egyesével át kell néznünk, hiszen csak így lehetünk teljesen biztosak abban, hogy valóban nem marad hiba a fordításban. Fontos tehát, hogy a minőség-ellenőrző szoftver találatait nagyon alaposan ellenőrizni kell, illetve talán még ennél is fontosabb, hogy az adott esetben legmegfelelőbb beállításokkal dolgozzunk, így növelve a program hatékonyságát.

Mikor és miért érdemes használni?

A fentiekből is elég jól látszik, hogy a szoftveres minőség-ellenőrzés nem alkalmazható önmagában, a humán nyelvi lektorok helyett, hiszen a program által készített szöveganalízis és hibalista minden esetben humán szakemberek számára készül és további ellenőrzést, javítást igényel. Mivel azonban ezekkel a szoftverekkel a hibakeresés nagy részben automatizálható, kiegészíthetik és hatékonyabbá tehetik a fordító, lektor vagy adott esetben a projektmenedzser munkáját. A minőség-ellenőrző szoftverek elsősorban abban segítenek, hogy az ellenőrzési fázis során a szabad szemmel sokszor nehezen észrevehető hibákat azonosítják a lefordított szövegben, minimalizálva az abban előforduló hibák számát, a fordító így valóban a kreatív, nyelvi képességet igénylő feladatokra, illetve a szöveg minőségére tud koncentrálni. 

 

Megjelent: 6998 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. november 27., hétfő 12:33

Legfrissebb a szerzőtől:

Oldalainkon sütiket használunk.