Mi az a karakterfelismerő szoftver, és miért van rá szükség?
Az optikai karakterfelismerő (OCR, azaz Optical Character Recognition) szoftverek a csak papír alapon rendelkezésre álló, valamint a nem szerkeszthető formátumú, például szkennelt JPG vagy PDF fájlokat alakítják át szerkeszthető (pl. MS Word, Excel, PowerPoint stb.) dokumentumokká. Ezek a programok tehát nemcsak a digitalizálásban nyújtanak segítséget, hanem egy lépésben fel is dolgozhatóak velük a beolvasott dokumentumok, az így kapott elektronikus fájlok pedig a későbbi munka során tetszőlegesen formázhatóak, tovább alakíthatóak. Az OCR szoftver ehhez egyesével szkenneli be és ismeri fel a karaktereket, majd alakítja azokat elektronikus karakterekké, így egy kereshető és szerkeszthető digitális fájlt hoz létre.
Az első ilyen típusú szoftverek a 80-as évek végén, a 90-es évek elején jelentek meg, meglehetősen kezdetleges formában. Az első OCR szoftverek megannyi korláttal rendelkeztek, ezek túlnyomó többségét mára a technológia fejlődése révén sikerült áthidalni, így a karakterfelismerő programok számos fájlformátumot és nyelvet képesek felismerni, feldolgozni, és konvertálni.
Ezen szoftverek további nagy előnye, hogy nemcsak szöveges formában képesek átemelni és megjeleníteni a tartalmat, hanem ezzel egyidejűleg megtartják a forrásdokumentum minden formai elemét, a képeket, táblázatokat, ábrákat, grafikonokat – gyakorlatilag a teljes elrendezést. A legújabb, mobiloptimalizált verziókkal pedig már a mobiltelefonnal vagy tablettel készített jó minőségű képek is feldolgozhatóak, beolvashatóak, és szerkeszthető dokumentummá alakíthatóak.
Az így átkonvertált anyagok minősége azonban számos tényezőtől függ. Többek között a rendelkezésre álló szkennelt dokumentumok minősége (gyenge felbontás, elmosódott részek, túl halvány vagy homályos), és természetesen az OCR szoftver típusa is befolyásolja a végeredményt. A technológia jelenlegi szintjén elsősorban a szkennelt anyagok minősége jelenti a legnagyobb korlátot: a rosszabb minőségű szkennelt vagy fotózott dokumentumok feldolgozása jóval nehézkesebb, időigényesebb és bonyolultabb folyamat, az eredmény pedig sokszor elmarad a tökéletestől: a konvertált szövegben előfordulhatnak kisebb-nagyobb karakterkódolási, formázási hibák, amiket utólag, manuálisan lehet csak korrigálni. Jelenleg több tucat OCR szoftverből válogathatunk, a technológia folyamatos fejlődésével pedig a beolvasott anyagok minősége is fokozatosan javul. A karakterfelismerő programok jelenleg ismert további hátránya, hogy a kézzel írott szöveggel kevés esetben vagy egyáltalán nem tudnak megbirkózni.
Hogyan segíti mindez a fordítási munkát?
Az OCR szoftverek természetesen számos területen használhatóak, főként papír alapú dokumentumok digitalizálása során, a fordítási iparágban azonban elsősorban a felismerő funkció használatos, hiszen a fordítási projektek során napi szinten találkozunk különböző szkennelt, illetve nem szerkeszthető anyagokkal, amelyeket fel kell dolgozni a fordítási munka megkezdése előtt. Így még inkább felértékelődik az optikai karakterfelismerő programok szerepe.
Az OCR programok tehát nagyban megkönnyítik a fordítási munkát, és gyorsítják a teljes fordítási folyamatot. Segítségükkel könnyedén feldolgozhatóak a szkennelt szövegek, így analizálhatóak szószám és egyéb szempontok szerint, például a pontos árajánlat elkészítéséhez. További előnyük, hogy a formázás megtartásának köszönhetően gyorsan és könnyedén beazonosíthatóak a lefordított részek, és áttekinthetőbbek lesznek a dokumentumok. Ezzel jelentős mértékben megkönnyítik a munkát egy-egy ajánlatkészítés vagy fordítási projekt során, ugyanis nem szükséges új dokumentumot létrehozva újragépelni és szerkeszteni a teljes szöveges tartalmat, ezzel pedig nemcsak jelentős időt takarítanak meg, hanem a költségeket is csökkentik.
A különböző optikai karakterfelismerő szoftverek tehát jelentős szerepet töltenek be a fordítási folyamatban, s ez a szerep a technológia fejlődésével és tökéletesítésével még tovább nő majd.
Hasznos lehet még:
Így lehetséges a dokumentum eredeti elrendezésének és formázásának megtartása a fordítás során
Mi is az a fordítóirodai záradék, és hogy néz ki egy záradékolt fordítás?
Ha hivatalos fordítást rendel tőlünk, irodánk fordítóirodai záradékkal tudja ellátni az elkészített fordításokat. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a fordításhoz hozzáfűzött megfelelőségi igazolásban (úgynevezett fordítóirodai záradékban) tanúsítjuk, hogy a fordítás és a forrásnyelvi dokumentum közötti megfelelőséget. A folyamat lépésről lépésre a következő:
1. Az elkészített fordítás minden oldalát kinyomtatjuk, lebélyegezzük és aláírjuk.
2. Ezután, amennyiben csak elektronikusan áll rendelkezésünkre az eredeti forrásnyelvi dokumentum, azt is kinyomtatjuk, vagy fénymásolatot készítünk az eredeti, papír alapú dokumentumról. Ritkább esetekben – például erkölcsi bizonyítványok esetében – magához az eredeti forrásnyelvi dokumentumhoz fűzzük hozzá az elkészített fordítást.
3. Következő lépésként kinyomtatjuk a záradékot, amely mind a forrásnyelven, mind a célnyelven igazolja, hogy a LinguaMED fordítóiroda által készített fordítás az eredeti szöveggel megegyezik. (1. kép)
4. Az első három pontban felsorolt dokumentumokat összefűzzük egy nemzetiszínű zsineggel, melyet leragasztunk egy etikett matricával. Az etikett matricát ellátjuk fordítóirodánk pecsétjével, és cégszerű aláírással. (2. kép)
1. kép 2. kép
5. Az így elkészített hivatalos fordítás irodánkban személyesen átvehető, vagy igény szerint el tudjuk küldeni ügyfeleinknek szkennelt formában elektronikus úton, illetve postai úton egyaránt.
A fordítóirodánk által készített, záradékkal ellátott fordítás nem minősül közhitelesnek. Magyarországon közhiteles fordítást kizárólag az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) jogosult készíteni. Egy korábbi blogbejegyzésünkben részletesen foglalkozunk a záradékolt és a közhiteles fordítás közötti különbségekkel.
Amennyiben fordítóirodai záradékkal ellátott fordítással (más néven hivatalos fordítással) kapcsolatosan bármilyen kérdése lenne, keressen minket a honlapunkon található elérhetőségeken.
Külföldi munkavállalás, avagy milyen dokumentumokat szoktak a leendő munkáltatók kérni?
Gyakran elhangzó kérdés ügyfeleink részéről, hogy mégis milyen dokumentumokat kérnek külföldi munkavállalás során a leendő munkáltatók? Ezzel kapcsolatosan szeretnénk röviden egy kis tájékoztatást nyújtani.
Az első és legfontosabb, hogy fordítóirodánk ennek a kérdésnek a megválaszolásában csak és kizárólag tájékoztató jellegű információt tud nyújtani, mivel minden esetben a munkáltató határozza meg, hogy pontosan milyen dokumentumokra van szükség az adott országban történő munkavállaláshoz.
Eddigi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a legtöbb esetben az alábbi dokumentumok hivatalos, fordítóirodai záradékkal ellátott fordítására szokott szükség lenni:
- erkölcsi bizonyítvány
- diploma
- szakorvosi bizonyítvány
- leckekönyv
- referenciák, ajánlólevelek
- elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény
- hatósági bizonyítvány
- időközi igazolás
- mikrobiológiai lelet
- orvosi működési nyílvántartási határozat
- nyelvvizsga bizonyítvány
- tanfolyami igazolások
Előfordulhat ezenfelül, hogy az alábbi dokumentumok fordítását is kéri a leendő munkáltató:
- útlevél
- jogosítvány
- személyazonosító igazolvány
Amennyiben a család is kiköltözik, a következő dokumentumok fordítására is szükség lehet:
- házassági és anyakönyvi kivonatok
- a gyermek(ek) iskolai beiratkozásához:
- iskolai bizonyítványok
- nyelvvizsga bizonyítványok
- iskolai igazolások
- házastársak esetében:
- iskolai bizonyítványok
- nyelvvizsga bizonyítványok
- erkölcsi bizonyítvány
- útlevél
- jogosítvány
- tanfolyami igazolások
- személyazonosító igazolvány
Fontos kiemelnünk, hogy az általunk készített záradékkal ellátott fordítás nem minősül közhitelesnek, Magyarországon közhiteles fordítást kizárólag az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) jogosult készíteni. Külföldön azonban az esetek döntő többségében elfogadják az általunk készített fordítóirodai záradékkal ellátott fordításokat is.
A fenti dokumentumok felsorolása mindössze tájékoztató jellegű, mint ahogy előzetesen is megírtuk: minden munkáltató más-más dokumentumot kér, kérhet a leendő munkavállalójától.
A másik gyakran elhangzó kérdés, hogy milyen nyelvre érdemes a dokumentumokat lefordíttatni?
Az európai célországok közül a skandináv nyelvterületeken – pl. Dánia, Svédország, Finnország – elfogadják az angol nyelvű dokumentumokat is, ezért nem feltétlenül szükséges minden esetben az adott célország hivatalos nyelvére elkészíttetni a fordítást. Az angol nyelvre történő fordítás sokkal költséghatékonyabb megoldás, hiszen a skandináv nyelvek esetében az angolhoz képest általában kétszeres-háromszoros fordítási díjjal lehet számolni, emellett a vállalási határidők is jelentősen rövidebbek, ha angolra készül a hivatalos fordítás.
Német nyelvterületen (Ausztria, Németország, Svájc) pedig a német nyelvű fordítások szükségesek. Svájc esetében régiótól függően azonban még előfordulhat, hogy francia vagy olasz nyelvre kérik a beadandó dokumentumokat.
A fentiekből is jól látszik, hogy minden egyes munkáltató más és más dokumentumokat kérhet, éppen ezért fontos leszögeznünk, hogy mindig érdemes és szükséges a leendő munkáltatóval egyeztetni, hogy pontosan mely hivatalos dokumentumok fordítására lesz szükség, és milyen célnyelvre, illetve hitelesítésre van szükség.
Hasznos lehet még:
Országok, ahova már eljutottak fordításaink
Záradékolt fordítás vs közhiteles fordítás
Mi is az a fordítóirodai záradék, és hogy néz ki egy záradékolt fordítás?
Milyen hatással van a technológiai fejlődés a fordításokra?
Napjainkban nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a technológiai fejlődés minden téren begyűrűzik az életünkbe – nincs ez másként a fordítási iparágban sem. De mégis hogyan hat mindez a fordítás minőségére és hogyan tükröződnek a technológiai vívmányok például a fordítási díjakban?
Egy korábbi bejegyzésünkben már ejtettünk szót a fordítástámogató szoftverek használatáról. A számítógép megjelenésével és annak elterjedésével, az 1980-as évektől kezdve kezdtek felbukkanni és egyre inkább teret nyerni maguknak a különböző fordítástámogató szoftverek és egyéb olyan számítógépes programok, amelyek a fordítási folyamat során használhatóak. Cikkünkben röviden bemutatunk néhányat a leggyakrabban használat szoftverek közül.
A fordítási memóriák és CAT szoftverek gondoskodnak arról, hogy a lefordított szövegek egységes formában tárolhatók és a későbbi projektek során újrafelhasználhatók legyenek. Így az elmenthető szöveg mennyiségének már nem az emberi memória korlátozott kapacitása, hanem csupán számítógépünk tárhelye szab határt. Az ismétlődő szövegrészek, illetve részleges találatok révén pedig a fordítási költségek és az átfutási idők is csökkenhetők.
Az optikai karakterfelismerő szoftverek segítségével jelentősen lecsökkenthető a nem szerkeszthető formátumú (pl. PDF vagy szkennelt) dokumentumok feldolgozásához és az árajánlatok elkészítéséhez szükséges idő, a célnyelvi dokumentum pedig a forrásnyelvivel szinte megegyező formátumban készülhet el. Nincs szükség tehát a szöveg időigényes begépelésére, és minimális utószerkesztési munkával összehasonlíthatatlanul jobb végeredményt kapunk a formátumot tekintve. Ömlesztett szöveg helyett a megrendelő az eredeti dokumentummal csaknem azonos formában kapja meg a fordítást. A karakterfelismerő szoftverek segítségével szinte bármilyen fájlformátumban kapott anyag szószáma pontosan meghatározható, a fordítandó szövegmennyiség pontos ismeretében pedig könnyebben és precízebben megadhatóak a fordítási díjak, illetve a határidő.
A minőségellenőrző szoftverek az elkészült fordítás minőségét garantálják oly módon, hogy a konzisztenciát, a különböző egyezési vagy lokalizációs hibákat, illetve esetleges hiányosságokat ellenőrzik. Ezeknek a szoftvereknek kiemelt jelentősége van nagyobb terjedelmű, több száz vagy akár ezer oldalt is meghaladó szövegek esetén, ugyanakkor folyamatos, hosszú távú munka során is sokoldalúan felhasználhatóak.
A különböző szószedeteket, terminológiai adatbázisokat kezelő szoftverek szintén a minőséget növelik, a konzisztens szóhasználat biztosítása révén. További előnyük, hogy kivétel nélkül beépíthetőek a megrendelő egyedi igényei a szakkifejezések használatára vonatkozóan.
A projektkezelő programoknak köszönhetően könnyen átláthatóvá, gördülékenyebbé, pontosabbá, és gyorsabbá válik a fordítási projektek és a különböző adatbázisok nyomon követése, ez pedig előnyös mind a megrendelőnek, mind pedig a fordítóirodának.
A helyesírás-ellenőrző szoftverek a korrektúrázási, utolsó ellenőrzési fázisban gondoskodnak arról, hogy egyetlen elütés vagy helyesírási hiba se maradjon észrevétlen.
A fenti példákból is jól látható, hogy a különböző szoftverek más-más módon ugyan, de kivétel nélkül hozzájárulnak a még magasabb szintű minőség előállításához, és ezáltal jobb ár-érték arány biztosításához. Kiemelt fontosságú tehát a technológiai vívmányok folyamatos nyomon követése, hiszen azok naprakész módon történő hasznosítása és az újdonságok fordítási munkafolyamatba történő beillesztése eredményesen egészíti ki a szakfordítók, lektorok, korrektorok és projektmenedzserek munkáját.
Hasznos lehet még:
8 tényező, amely befolyásolja a fordítási határidőt
Árajánlatkéréskor a fordítási díjak mellett a másik legfontosabb tényező a határidő. A projektek átfutási idejének jelentős szerepe van, hiszen a megrendelő a fordítóiroda által megadott határidő függvényében tudja majd tervezni a lefordított szöveggel való további munkát. Arról már ejtettünk szót egy korábbi bejegyzésünkben, hogy a pontos ár és határidő meghatározásához miért van szükségünk a fordítandó dokumentumokra. Ebben a posztban sorra vesszük, melyek azok a tényezők, amelyek a határidőt befolyásolják, és milyen szempontok alapján lehet meghatározni a pontos vállalási időt.
1. A forrásnyelvi szöveg terjedelme
Talán a legkézenfekvőbb tényező a fordítandó szöveg terjedelme, hiszen egy néhány oldalas orvosi lelet fordítása értelemszerűen kevesebb időt vesz igénybe, mint például egy 100 oldalas használati útmutatóé. A szöveg terjedelmét azonban általában nem a fordítandó oldalak mennyisége, hanem a benne található szavak száma alapján határozzuk meg. A fordítandó szöveg terjedelmével, azaz szószámával párhuzamosan általában a határidő is nő, így minél hosszabb a fordítandó dokumentum, arányosan annál tágabb határidővel érdemes számolni.
2. A forrásnyelvi szöveg jellege és nehézsége
A szöveg terjedelme mellett lényeges paraméter a szöveg jellege, illetve nehézsége is: ha erősen szakmai, speciális szövegről van szó, az jelentősen megnövelheti a fordítás munkaóra-igényét, hiszen a projekt ez esetben jelentős utánajárást, kutatómunkát igényelhet a fordító részéről. Egy általános szöveg, például egy önéletrajz fordítása kevesebb időt vesz igénybe, mint egy alkalmazási előírás vagy egy szolgáltatási szerződés átültetése a kért célnyelvre. A dokumentumok nehézsége ráadásul egy-egy szakterületen belül is jelentős mértékben változhat. Egy étrend-kiegészítőkről szóló általánosabb egészségügyi szöveg fordítása esetében például rövidebb határidővel lehet számolni, mint mondjuk egy zárójelentés vagy egy negatív nyomás terápiáról szóló tanulmány fordítása esetében. Minél speciálisabb tehát a fordítandó szöveg, annál hosszabb lehet a határidő.
3. A forrásnyelvi szöveg formátuma
A szerkeszthető formátumban küldött anyagok (pl. Word) esetében az előkészítés ideje minimális, ha azonban csak PDF-ben vagy képformátumban áll rendelkezésre az anyag, a feldolgozás, előkészítés, illetve az utószerkesztés miatt összességében több időt fog igénybe venni a fordítás. Hasonlóképpen, ha egy szerkeszthető formátumú Word vagy PowerPoint fájl nem szerkeszthető képeket, ábrákat, grafikonokat tartalmaz, amelyeket szintén szükséges fordítani, a szerkesztés idejével meghosszabbodik a határidő. Minél komplexebb tehát a formázás, az átfutási idő is annál hosszabb lesz.
4. A forrásnyelvi szöveg minősége
Ha nehezen olvasható vagy nehezen értelmezhető a forrásnyelvi szöveg, az nemcsak a feldolgozást, hanem magát a fordítást is megnehezíti. Ha a forrásnyelvi szöveg könnyen érthető és nem merülnek fel benne értelmezési problémák, érthető módon a fordítás is jóval gördülékenyebb. Ha esetleg a szöveg minőségéből adódóan szükség van a megrendelő közreműködésére is, a határidőt befolyásolja az is, hogy milyen gyorsan tud válaszolni a megrendelő az esetlegesen felmerülő kérdésekre. Hasonló a helyzet akkor is, ha olyan szkennelt anyagokkal dolgozunk, amelyek nem megfelelő minőségben vagy felbontásban lettek beszkennelve. Ilyenkor szintén a megrendelő segítségét kell kérnünk, ha egy-egy rész nem jól olvasható. Előfordulhat például az is, hogy a forrásnyelvi szöveget nem anyanyelvi írta, vagy már eleve fordításról van szó. Ilyen esetekben szintén nehézségeket okozhat a pontos értelmezés, így a fordítási határidő is arányosan növekedhet.
5. Nyelvi viszonylat
Talán meglepően hangzik, de a határidőt befolyásoló tényezők közé tartozik a fordítási projekt nyelvi viszonylata is. Minden nyelv más és más: európai nyelvek között például gyorsabban megy a fordítás, mint európai nyelvről japán vagy kínai nyelvre. Ha ritka nyelv kombinációról van szó, az nem csak az árat, de az elkészülési időt is növelni fogja.
6. Célnyelvek száma
Nemcsak a nyelvi viszonylat, hanem a célnyelvek száma is meghatározó a határidő megadásakor. Minél több célnyelvre készül a fordítás, annál hosszabb lehet egy-egy fordítási projekt átfutási ideje. Ha nemcsak egy, hanem például húsz célnyelvre szeretnénk a fordítást, akkor arányosan meg fog nőni a határidő, hiszen a fordításon felül a minőség-ellenőrzés, illetve a projektmenedzsment is több időt fog igénybe venni több célnyelv esetén.
7. Szükség van-e kiegészítő szolgáltatásra?
A szakfordításon kívül szükség lehet még hivatalos (más néven fordítóirodai záradékkal ellátott) fordításra, szakmai vagy nyelvi lektorálásra, célnyelvi átolvasásra, korrektúra-fordulóra, esetleg nyomdakészre szerkesztésre. Ha kiegészítő nyelvi vagy nyomdai szolgáltatásokat is igénybe vesz a megrendelő, akkor értelemszerűen hosszabb átfutási idővel kell számolni, mintha csak egy egyszerű szakfordítást rendelne.
8. Áll-e rendelkezésre valamilyen segédanyag?
Ha rendelkezésre állnak segédanyagok, például korábbi fordítás, szószedet vagy fordítási memória, az lerövidítheti a fordítási munkát, a határidő tehát mindenképpen kedvezőbben alakul majd. Ráadásul a fordítás minősége a rendelkezésre álló segédanyagok mennyiségétől függően még közelebb fog állni a megrendelő elképzeléseihez, hiszen pontosan követhető a kívánt terminológia, illetve teljesíthetőek a speciális kérések, elvárások.
A fentiekből jól látható, hogy mennyi szempontot kell figyelembe venni a határidő kiszámításához egy-egy fordítási projekt esetében.
Hasznos lehet még:
Hogyan határozza meg a fordítóiroda az árakat a forrásnyelvi szöveg alapján?
Sürgős fordítás – megoldások, ha már nem csökkenthető tovább a határidő
Így lehetséges a dokumentum eredeti elrendezésének és formázásának megtartása a fordítás során
Mikor van szükség lektorálásra?
Hogyan járulhat hozzá a megrendelő a fordítás minőségéhez?
Záradékkal ellátott fordítás vs. közhiteles fordítás
Záradékkal ellátott fordítás
Záradékkal ellátott fordítást vagy más néven hivatalos fordítást hazánkban bármelyik képesített szakfordító vagy fordítóiroda készíthet. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a fordításhoz mellékelten egy igazolásban, más néven záradékban igazolja a fordítás megfelelőségét. Fontos tudni azonban, hogy ez nem egyenlő a közhiteles fordítással, tehát a fordítóirodai záradékkal ellátott fordítás nem minősül közokiratnak, tehát ennek megfelelően használható fel.
A záradékolt fordítás esetében szakfordítás és lektorálás elvégzését követően a lefordított dokumentum minden oldalát kinyomtatjuk, és cégszerű aláírással látjuk el, valamint adunk mellé egy megfelelőségi tanúsítványt, azaz záradékot, ami igazolja, hogy a fordítás (tartalmi és formai szempontból is) teljes mértékben megegyezik az eredetivel. A fordítást és a záradékot ezután nemzeti színű zsineggel az eredeti dokumentumhoz (vagy igény szerint annak másolatához vagy kinyomtatott példányához) fűzzük hozzá.
Közhiteles fordítás
Közhiteles fordítást Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében kizárólag az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet. Az általuk elkészített fordítás abban különbözik a záradékolt fordítástól, hogy teljes bizonyító erejű közokiratnak minősül.
Melyiket válasszam?
A leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy mi határozza meg, hogy közhiteles fordításra van-e szükség vagy elegendő a fordítóirodai záradék is? Ahhoz, hogy biztosan jól válasszunk, az első és legfontosabb dolgunk az utánajárás: a fordítás felhasználásának helyén, az adott személynél, magyar vagy külföldi hivatalnál, hatóságnál, intézménynél vagy vállalatnál érdemes előzetesen érdeklődni, hogy megfelelő-e a záradékolt fordítás, vagy mindenképpen ragaszkodnak az OFFI által készített közhiteles fordításhoz. Ez utóbbira legtöbbször hivatalos iratok magyar nyelvre történő fordításakor lehet szükség, (pl. az egyszerűsített honosítási eljáráshoz). Cégeljáráshoz szükséges dokumentumok (pl.: társasági szerződés, cégkivonat, aláírási címpéldány, taggyűlési jegyzőkönyv) esetében azonban a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI.26.) MT rendelet[L2K1] 6/A §-a értelmében a LinguaMED fordítóiroda is jogosult hiteles fordítást készíteni, az irodánk záradékával ellátott fordításokat pedig a cégbíróság is elfogadja.
Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az esetek túlnyomó többségében – főként idegen nyelvre történő fordítás és külföldi felhasználás esetén – elfogadják a fordítóirodai záradékkal ellátott fordítást is (pl. külföldi munkavállaláshoz, tanuláshoz, biztosításhoz stb.), többek között az alábbi dokumentumok esetében:
-
diplomák
-
nyelvvizsga bizonyítványok
-
erkölcsi bizonyítvány
-
hatósági bizonyítvány
-
születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonat
-
cégkivonat
-
aláírási címpéldány
-
társasági szerződés
-
taggyűlési jegyzőkönyv
-
hivatalos igazolások
-
nyilatkozatok
-
szerződések
-
leckekönyv
Záradékot kizárólag az irodánk által fordított, illetve lektorált anyagok esetében adunk ki, az ajánlati ár pedig minden esetben tartalmazza a szakfordítás, lektorálás, nyomtatás, illetve a belföldi címre történő postázás költségét is.
A fordítóirodai záradékkal ellátott fordítás átvétele történhet irodánkban személyesen, illetve igény estén beszkenneljük vagy ajánlott küldemény formájában postázzuk a dokumentumokat a megrendelőlapon feltüntetett postacímre.
Hivatalos fordításra itt kérhet árajánlatot.
Hasznos lehet még:
Külföldi munkavállalás, avagy milyen dokumentumokat kérhet a leendő munkáltató
Mi is az a fordítóirodai záradék, és hogy néz ki egy záradékolt fordítás?